Rezisztens baktériumok lehetnek a nyers tejben

A tejgazdaságok normális körülmények között pasztörizálják a tejet, melynek során hő hatására még a fogyasztás előtt elpusztulnak a tejben lévő baktériumok. Az utóbbi években azonban divatba jött a nyers, azaz nem pasztőrözött tej fogyasztása, melynek hívei azt tartják, hogy a nyers tej tápértéke nagyobb, fogyasztása emésztési szempontból is kedvezőbb, és még az immunrendszert is erősíti.
A szakemberek – tudósok és orvosok – azonban erős kétkedéssel fogadják ezeket az állításokat, és arra figyelmeztetnek, hogy potenciális kockázatok rejlenek a nyers tej fogyasztásában.
Az Egyesült Államok élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatósága (FDA, Food and Drug Administration) szintén amellett foglalt állást, hogy nem bizonyíthatók a nyers tej fogyasztásának egészségi előnyei. Az amerikai járványügyi hatóság (CDC, Centers for Disease Control and Prevention) adatai szerint 2007 és 2012 között 979 esetben volt bizonyítható, hogy a nem pasztörizált tej betegséget okozott.
A figyelmeztető adatok ellenére a legtöbb államban továbbra is forgalmaznak nyers tejet, melyre ráadásul egyre növekvő igény mutatkozik. A University of California nemrégiben nyilvánosságra hozta az USA különböző tejüzemeiből származó több mint 2000 tejminta (köztük nyers tej) vizsgálatának eredményeit. Nem meglepő módon a nem pasztörizált minták nagyobb számban tartalmaztak baktériumokat, de ami ennél is fontosabb, az az, hogy ezen baktériumok némelyikében antibiotikumrezisztenciát eredményező géneket tudtak kimutatni.
A Microbiome című lapban megjelent cikkük alapján a nyers tej szerepet játszhat az antibiotikumrezisztencia terjesztésében, különösen akkor, ha a nyers tejet nem hűtik megfelelően.

Tényleg egészséges-e a nyers tej?

Az Egyesült Államok lakosságának körülbelül 3%-a fogyaszt rendszeresen nyers tejet, melyről, illetve az ebből készült tejtermékekről azt állítják, hogy a normális bélműködéshez szükséges „jó” baktériumokat tartalmaz. Ezen állítás tesztelésére a szerzők legutóbbi vizsgálatukban öt államból (Kalifornia, Idaho, Arizona, Dél-Karolina és Maine) gyűjtöttek tejmintákat, melyek között különböző technológiákkal hőkezelt tejminták és nem pasztörizált nyers tej is volt. A minták egy részét akár 24 órán keresztül hűtőszekrényben (4 °C), másik részét szobahőmérsékleten (23 °C) tárolták. Ez idő alatt folyamatosan elemezték a mintákban jelen lévő baktériumok számát és típusát.
Eredményeik azt mutatták, hogy a nyers tej nagyobb számban tartalmaz baktériumokat, túlnyomórészt a Pseudomonadaceae-család tagjait, melyek embereknél betegségeket okozhatnak. Azzal a széles körben elterjedt állítással szemben, miszerint a nyers tej nagy mennyiségben tartalmaz az emésztést javító hasznos tejsavbaktériumokat, a mostani vizsgálat szerint a nyers tejben csak korlátozott számban mutathatók ki „jó” baktériumok. Ezzel szemben a nyerstejmintákban antibiotikumrezisztens baktériumtörzsek is kimutathatók voltak, melyek száma szobahőmérsékleten drámai mértékben megemelkedett.
„Vizsgálatunk azt igazolja, hogy nem megfelelő hőmérsékleti körülmények között a nyers tejben elszaporodhatnak az antibiotikumrezisztenciáért felelős géneket tartalmazó baktériumok” – magyarázza a közlemény egyik szerzője, Michele Jay-Russell mikrobiológus.
Ennek jelentőségét pedig az adja, hogy az antibiotikumrezisztencia modern korunk egyik legnagyobb egészségügyi kihívása. A CDC adatai szerint az Egyesült Államokban évente 2,8 millió esetben mutatható ki a fertőzés hátterében antibiotikumrezisztens baktérium kóroki szerepe, mely évente több mint 35.000 halálesetért tehető felelőssé. Az antibiotikumrezisztens baktériumok terjedése nemcsak egyéni kockázatot jelent, hanem társadalmi szinten közegészségügyi problémát is. Ennek oka, hogy a rezisztenciaért felelős gének transzferálódhatnak az egyes baktériumok között, ami az antibiotikumrezisztencia terjedéséhez vezet.