Soha nem túl késő elkezdeni a testmozgást
A British Journal of Sports Medicine című lapban nyilvánosságra hozott tanulmány szerint közvetlen összefüggés van az egészséges öregedés valószínűsége és az idősebb emberek által végzett testmozgás mennyisége között – még akkor is, ha az aktív életmód csak nyugdíjas korban kezdődik.
Doireann Maddock, a British Health Foundation kardiológiai nővére ezt mondja: „Ez a kutatás azt jelzi, hogy a testmozgás azok egészségi állapotára is kedvező hatást gyakorol, akik csak idősebb korban kezdték az aktív életmódot.” Ugyanakkor arra buzdít mindenkit, hogy ne várjon a nyugdíjas évekig a testmozgás megkezdésével, mivel a vizsgálat adatai arra utalnak, hogy a már korábban is aktív életmódot folytatók csoportjában nagyobb volt azok aránya, akik egészségi állapota az élet késői éveiben is kiváló maradt.
A mostani vizsgálatban dr. Mark Hamer, a University College London epidemiológiai és közegészségtani tanszékének munkatársa kollégáival együtt csaknem 3500 személy egészségi állapotát kísérték figyelemmel Angliában 8 éven keresztül. A legfiatalabb résztvevő 50-es évei közepén, míg a legidősebb 80-as évei elején járt. A vizsgálat lezárásakor a tanulmány szerzői általános egészségi állapotuk alapján sorolták csoportokba a résztvevőket, és azt találták, hogy a felső 19 százalék esett az „egészséges öregedés” kategóriájába.
A kutatók egészségesen idősödő személyekként definiálták „azokat a résztvevőket, akik komolyabb krónikus betegség, depressziós tünetek, illetve testi vagy értelmi hanyatlás nélkül érték meg az öregkort”.
Az elemzés arra mutatott rá, hogy a fizikai aktivitás közvetlen összefüggésben van azzal, hogy az adott személy milyen eséllyel sorolható az egészségesen öregedő csoportba: a hetente rendszeres testmozgást végzők esetében körülbelül háromszor akkora volt a legjobb mentális és fizikális egészségi állapot valószínűsége, mint az inaktív életmódot folytatóknál. E korreláció a befolyásoló tényezők (életkor, nem, dohányzás, alkoholfogyasztás, párkapcsolati státusz, anyagi helyzet) figyelembe vételét követően is szoros maradt.
Az „aktívvá válás” és az „aktívnak maradás” közötti összefüggések elemzésekor arra a következtetésre jutottak, hogy azok csoportjában, akik csak életük későbbi szakaszában kezdték meg a testmozgást, még mindig háromszor akkora volt az egészséges öregedés esélye a vizsgálati periódus alatt, mint az inaktív résztvevőknél. Azok esetében, akik a vizsgálati periódus alatt aktívak maradtak, az egészséges öregedés valószínűsége több mint hétszeresével haladta meg az inaktív csoportban tapasztalt mértéket.
„Messze megéri felvenni az aktív életmódot, mivel tudjuk, hogy ez sok egyéb kórállapot mellett a szívbetegség előfordulásának arányát is segít csökkenteni. Minden 10 perc számít, ami jelentheti azt, hogy néhány megállóval korábban szállunk le a buszról vagy tempós sétát teszünk az ebédszünetben” – magyarázza Doireann Maddock.
A vizsgálat vezetője azt is hozzáteszi, hogy felnőttkorban meg kell próbálni minden nap mozogni egy keveset, a cél heti 150 perces testmozgás. Az aktivitásnak eléggé erőteljesnek kell lennie ahhoz, hogy a légzés szaporábbá váljon, és a test kimelegedjen.
A BMJ egyik ez évi korábbi számában francia kutatók arról számoltak be, hogy a testmozgás szerepet játszhat az időskorúak elesésekhez kapcsolódó sérüléseinek megelőzésében is.
