Szedjenek folsavat a férfiak is!
A korábbi kutatások szerint az anya terhesség alatti folsavellátottsága befolyásolja a magzat egészségét. Egy új kutatás azonban most azt jelezte, hogy az apa gyermeknemzés előtti táplálkozása is nagy szerepet játszik, és különösen nagy súllyal esik latba a leendő apa folsav bevitele.
A B9-vitaminnak is nevezett folát természetes formájában egy sor élelmiszerben megtalálható, többek között a sötétzöld leveles zöldségekben, a diófélékben, a hüvelyesekben, a gyümölcsökben és gyümölcslevekben, a tejtermékekben, a baromfihúsban, a tojásban, a tenger gyümölcseiben és a gabonafélékben.
Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatósága (FDA, Food and Drug Administration) 1998 óta megköveteli a gyártóktól, hogy a kenyeret, lisztet, gabonatermékeket, tésztákat és rizst folsavval dúsítsák, mivel e táplálékokat nagy mennyiségben fogyasztja a lakosság.
A kanadai McGill University Sarah Kimmins által vezetett munkacsoportja hangsúlyozza, hogy a vetélések és a veleszületett defektusok előfordulásának csökkentésének igazolt, jól ismert módszere a megfelelő folsavbevitel. Az ajánlások szerint a fogamzóképes korú nők számára napi 400 mikrogrammos mennyiség szükséges étrendkiegészítők és/vagy folsavval dúsított élelmiszerek formájában, és ezt a terhesség alatt napi 600 mikrogrammra kell emelni. A kutatók azonban megjegyzik, hogy az apa folsavszintje ugyancsak fontos szerepet játszik a magzat normális fejlődésében, ám ezzel a kérdéssel még alig foglalkoztak. A mostani vizsgálat során azt találták, hogy az apa étrendje is jelentős hatással van a magzat egészségi állapotára, illetve az elégtelen folsavszint szignifikánsan növeli a születési defektusok előfordulásának kockázatát. E kérdés tisztázására a kutatók egérkísérletet végeztek, melyben a megfelelő, illetve elégtelen folsavellátottságú hím egerek utódainak egészségi állapotát hasonlították össze.
A Nature Communications című lapban nyilvánosságra hozott adatok szerint a folsavhiányos hímek utódai körében 30 százalékkal gyakrabban fordultak elő születési rendellenességek, például craniofacialis eltérések vagy a gerinc deformitása, szemben a normális vitaminellátottságú állatok utódaival. A megfigyelések magyarázataként a szerzők megjegyzik, hogy a spermium epigenomjának egyes régiói különösen érzékenyek az életmóddal és ezen belül is a táplálkozással összefüggő tényezők iránt. Az epigenom befolyásolhatja azt, hogy a gének hogyan aktiválódnak, illetve bizonyos információk miként kerülnek át a magzatba. A kutatók úgy fogalmaznak, hogy a spermium tulajdonképpen az apa életmódjának és étrendjének „memóriája”, és az apa étrendje egy „epigenomikus térképre” íródik át, mely befolyással van a magzat fejlődésére.
Sarah Kimmins szerint megfigyeléseik arra intenek, hogy az apáknak is legalább annyira oda kell figyelniük a táplálkozásukra, a dohányzásra és az alkoholfogyasztásra, mint az anyáknak, mivel a táplálék összetétele hatással van az eljövendő generációk egészségi állapotára. Azt is megjegyzi ugyanakkor, hogy bár sokféle élelmiszerhez adnak folsavat, a zsírban gazdag étrenden lévő, illetve elhízott férfiak szervezete esetenként eltérő módon bontja le a folsavat, mint a megfelelő folátellátottságú férfiaké.
„A Kanada északi részén, illetve a világ nem megfelelő táplálékellátottságú egyéb részein élő férfiaknál különösen nagy a folsavhiány előfordulásának esélye. Most már azt is tudjuk, hogy ez az információ az apából direkt módon átkerül a magzatba, ennek pedig igen súlyos következményei lehetnek” – hangsúlyozza a vizsgálat vezetője.
A kutatás következő lépése a meddőségi klinikák szakembereivel kialakított együttműködés lesz annak pontosabb tisztázására, hogy az apa étrendje és testsúlya miként befolyásolja a gyermekek egészségi állapotát.
