Szuperpathogének kialakulása
Egy ötezer éves svédországi női csontvázban talált Yersinia pestis felveti azt a lehetőséget, hogy talán mégsem az Ázsiából Európába ömlő állattenyésztők okozták a helyi farmerek kipusztulását.
A 4.900 éve, húsz éves kora körül a mai Svédország területén meghalt parasztasszony fogának pulpájából kimutatták a Yersinia pestis örökítő anyagát, ami a metagenomikus és archeológus szakemberek számára azért is nagy meglepetést okozott, mert eddigi tudásunk szerint az Ázsiából származó pestis csak jóval később jelent meg Európában. Mint arról a kutatók a Cell című szaklapban beszámolnak (Emergence and Spread of Basal Lineages of Yersinia pestis during the Neolithic Decline), az ősi csontokból és fogakból nyert DNS szekvenálása meglehetősen új terület, és a vizsgálatok eddig leginkább az emberi szekvenciákra fókuszáltak. Napjainkban elkezdődött a pathogének nyomainak keresése is, így már felfedeztek hepatitis B-t, Salmonellát és tuberkulózist is ősi emberi maradványokban, ami óriási lökést adott a migrációkkal kapcsolatos tudásunknak is. A mostani felfedezés is új színben mutatja be az ázsiai sztyeppékről 5.000 éve Európa felé induló migráció történetét.
Nicolas Rascovan és munkatársai eredményei arra utalnak, hogy a pestis nem Ázsiában, hanem Európában alakult ki, és a svédországi csontváz fogaiban talált baktériumok jelentik egy egész Európán végigsöprő járvány legkorábbi bizonyítékát. A kutatók szerint mindez arra is magyarázattal szolgálhat, hogy mi okozta az európai népesség hirtelen bekövetkező és eddig misztikusnak tűnő újkőkori összeomlását.
A svéd, dán és francia kutatók publikus humángenetikai adatbázisokban keresték a Yersinia pestis nyomait, mivel a fertőzésben elhaltak vérében a halál bekövetkeztekor igen magas a baktériumszint, ami speciális genetikai lenyomatot hagy a fogak pulpájában. Száz ősi európai csontváz genetikai anyagát fésülték végig, és a már említett 20 éves nő mellett egy ugyanabban a sírban talált másik csontváz, egy fiatal férfi fogaiban is megtalálták a baktérium-szekvenciákat. Az ötezer éves tömegsírban 78-an voltak eltemetve, mindannyian kb. azonos időpontban, ami szintén járvány felléptére utalhat. Az itt talált baktérium-törzs az elemzések szerint az evolúciója során kb. 5.700 éve válhatott el a többi pestis-törzstől. Ez azért is meglepő, mert az eddigi legöregebb pestis-baktériumot Ázsiában találták, és az mindössze 3.800 éves volt.
5-6.000 évvel ezelőtt Eurázsia nyugati részén számos társadalom összeomlott. Az 5.000 éve Európába migráló pásztornépek néhány évszázad alatt a közép-európai populáció 70%-át, a nagy-britanniai populáció 90%-át cserélték le; a modern európaiak genetikai anyaguk nagy részét ezektől a sztyeppéről származó állattenyésztőktől örökölték. A földművelők gyors lecserélődésének folyamatát eddig azzal magyaráztak a történészek, hogy a pásztorok magukkal hozták a pestist, és a védtelen európaiak nagy része elpusztult a betegség következtében. Ha viszont az Európa egyik legnyugatabbi részén, Svédországban talált pestis-törzs 5700 éve vált el közép-ázsiai rokonától, akkor az 5000 éve induló migráció nem hozhatta azt magával. Adódik a következtetés: a pestis Európában alakult ki, 2.000 évvel korábban, mint eddig gondoltuk.
Az új elképzelés, miszerint az európai népesség létszáma már az Ázsiából történő migráció előtt zuhanni kezdett, számos archeológiai lelettel is egybevág. 6.000 éve 10-20.000 fős óriás-települések pöttyözték a mai Moldova, Románia és Ukrajna térképét, azonban ezeket a településeket rendszeres időközönként elhagyták és felégették a lakói. A mostani eredmény szerint elképzelhető, hogy ennek a pestis volt az oka. Ugyanebben az időben jelentek meg azok az innovációk, amelyek lehetővé tették a nagy távolságokat összekötő kereskedelmi útvonalak kialakulását (kerék és kocsi, fémmegmunkálás), míg a nagy népsűrűség biztosította a munkamegosztás, árutermelés és a kereskedőréteg létrejöttét. A mezőgazdasági termékek raktározása kedvezett a rágcsálók elszaporodásának, ami a nagy népsűrűséggel együtt új járványokhoz vezetett, a kórokozókat pedig a kereskedelem gyorsan terjesztette.
A kutatók arra is eredményei révén azt is jobban meg lehet érteni, hogyan válnak a kórokozók halálos veszedelemmé: a pathogénné alakulás egy viszonylag ártalmatlan organizmusból indul, dinamikusan zajlik, és mint az újabb korban a bárányhimlő, a malária, az Ebola vagy a Zika mutatja, a szuperpathogének kialakulása folyamatosan zajlik. Mindazonáltal, a neolitikus óriás-települések ásatásain nem lesz könnyű igazolni a pestis jelenlétét, ugyanis a lakosok mindent felégettek, így ezeken a területeken már nem találhatók temetkezési leletek és csontvázak.
