Testsúlycsökkentő injekció
A GLP-1 receptor agonista semaglutid heti 2,4 mg-os injekciója új korszakot nyithat az elhízás kezelésében.
A 2-es típusú diabetes kezelésében használatos glukagon-like peptid-1 (GLP-1) receptor agonista semaglutidot (Novo Nordisk) idén júniusban az FDA az Egyesült Államokban engedélyezte a krónikus elhízás kezelésére. A szer szájon át szedhető és subcutan injekció formájában is forgalomban van, az előretöltött penben forgalmazott forma előnye a hosszú hatástartam, elegendő hetente 1x adagolni.
az American Diabetes Association (ADA) 81. (virtuálisan rendezett) tudományos ülésén Dr. Lee M. Kaplan (Massachusetts General Hospital, Boston) elmondta, hogy a STEP klinikai vizsgálat szerint kétszeres fogyás érhető el a heti 2,4 mg semaglutiddal a 3 mg liraglutid (Saxenda, Novo Nordisk) kezeléshez képest: a kezelés 68. hetére a betegek nagyjából 10-15%-os fogyást értek el, a semaglutidot más szerekkel kombinálva pedig még tovább javítható az eredmény.
Négy sarkalatos Fázis III vizsgálat
Négy, 68 hétig tartó Fázis III vizsgálat történt a Semaglutid Treatment Effect in People With Obesity (STEP) programon belül, melyek során több mint 4500 felnőtt beteg kapott heti 2,4 mg szubkután semaglutidot. A vizsgálatok eredményeit a legelismertebb szaklapok (N Engl J Med, Lancet, JAMA) közölték. A STEP 1 vizsgálatban a fogyás mértéke átlagos mértéke a semaglutid csoportban 15% volt (a betegek egyharmadánál legalább 20%-os fogyást mértek), további kezeléssel 17% volt elérhető, miközben a placebo csoportban csak 2,4%-os fogyást mértek. A STEP 3-ban megfigyelték, hogy az átlagosan 15%-os fogyás mértéke életmódváltás (alacsony kalória-bevitel, intenzív mozgás, stb.) mellett sem növekedett. A STEP 2 vizsgálat 2-es típusú diabeteses betegeken történt, legalább 10%-os fogyás esetén jelentősen javult (2,2 %-kal csökkent) a HbA1c érték, a kisebb mértékű fogyás esetén tapasztalt HbA1c csökkenéshez képest (1,3%-os csökkenés). A STEP 4 vizsgálatban a 20. héttől kezdve, átlagos 10,6%-os fogyásnál vagy semaglutiddal, vagy placebóval folytatták a további (plusz 48 hetes kezelést), a 68. hétre a semaglutid mellett további -7,9%-os, a placebosoknál +6,9% súlyváltozás történt, tehát a gyógyszer abbahagyásával a betegek súlya ismét gyarapodott. Leggyakoribb mellékhatás az enyhe, vagy mérsékelt hányinger volt, melyről a betegek mintegy 20%-a panaszkodott. Átmeneti székrekedés, hányás, hasmenés is előfordult.
Jelentős egyéni eltérések, kombinációs kezelés a láthatáron
Mint egyéb obesitas-ellenes kezeléseknél, itt is jelentős egyéni eltérések fordulnak elő. A betegek egyharmadánál 20%-osnál nagyobb, 10%-ánál pedig 30%-osnál nagyobb mértékű fogyást mértek, ami eléri a bariátriai műtétek hatékonyságát. Ugyanakkor a nem diabeteses betegek 10%-ánál, a diabeteses betegek akár 30%-ánál a fogyás mértéke nem érte el az 5%-ot sem. Ilyen módon nem jósolható meg előre a várható eredmény. Egy új, Fázis 1b vizsgálat szerint a semaglutid és az amylin antagonista cagrilintid kombináció növeli a fogyás mértékét: a 20. héten a semaglutidosok 8%-ot, a kombinált kezelésen lévők 17%-ot veszítettek eredeti súlyukból (Enebo). Remélhetőleg a kombinált kezelések után akkora lesz majd a súlyvesztés, mint a bariátriai műtétek után.
Dr. Kaplan arról is beszámolt, hogy elindult az adatgyűjtés – többek között a kardiovaszkuláris következményekről szóló SELECT vizsgálatból is – melyek alapján a közeli években személyre szóló kezelésekre lesz lehetőség. „Az obesitas önálló betegség, számos más betegség kockázati faktora, ezért kezelésére minden lehetőséget meg kell ragadni”- hangsúlyozta Dr. Kaplan.
Dr. Julio Rosenstock (University of Texas Sothwestern Medical Center, Dallas), számos STEP vizsgálat részvevőjének vezetésével a konferencián képzeletbeli eseteket is tárgyaltak.
Dr. Melanie J. Davies (University of Leicester, UK) elmondta, hogy egyes 2-es típusú diabeteses betegeknél az 1 mg-os semaglutid (Ozempic, Novo Nordisk) rutinszerűen használatos, jó glikémás kontrollt, kardiovaszkuláris védelmet és némi fogyást eredményez. Ha a testsúllyal összefüggő kísérőbetegségek is fennállnak, akkor a 2,4 mg-os adagra lehet szükség. Dr. John Wilding (University of Liverpool) is azt mondta, ha az 1 mg-os adag mellett nem következik be súlyvesztés, és nem érik el a glikémiás célt sem, akkor kell 2,4 mg-os adagra váltani. Dr. Kaplan szerint kisebb mértékű obesitás: 32 kg/m² alatti BMI-nél elegendő az 1 mg-os adag, de a diabetesszel szövődött 45 kg/m² BMI-nél feltétlenül szükséges a 2,4 mg-os injekció.
Egy 31 kg/m²-os BMI-jű és 2-es típusú diabeteses beteg kezelését még csak ne is metforminnal kezdjük, hanem azzal, hogy a betegnél 10 kg-os fogyást érünk el, aminek hatására javul a vércukorszint. A STEP vizsgálatok prediabeteses anyagából látszott, hogy ilyen módon sok prediabeteses személyt sikerült a normál cukor-tolerancia állapotba visszaterelni.
Forrás:
