Teszt progresszív szupranukleáris parézis diagnosztizálására

A JAMA Neurology folyóiratban szeptember 23-án jelent meg a University of Toronto kutatóinak cikke, amelyben egy olyan bőralapú teszt kifejlesztéséről számoltak be, amely képes kimutatni a progresszív szupranukleáris parézis (PSP; progressive supranuclear palsy) jellegzetes vonásait. A PSP egy ritka neurodegeneratív betegség, melyet gyakran tévesen Parkinson-kórként diagnosztizálnak, mivel a tünetei hasonlóak. Ritka előfordulása miatt a PSP jobbára ismeretlen a nagyközönség számára. A betegség egyensúly-, mozgás-, látás-, beszéd- és nyelésproblémákat okoz - nevezik még progresszív szupranukleáris bénulásnak, progresszív szupranukleáris ophtalmoplegiának és Steele-Richardson-Olszewski-szindrómának vagy Steele-Richardson-Olszewski-betegségnek is.

A kutatók szerint az új teszt a jelenlegi módszereknél pontosabb és gyorsabb PSP-diagnózist tesz lehetővé.

“Ez a teszt egyrészt fontos a betegek megfelelő klinikai vizsgálatokhoz való hozzárendeléséhez, de még fontosabb lesz a jövőben, amikor a kutatók célzott, precíziós kezeléseket fejlesztenek ki a PSP-re" - nyilatkozta Ivan Martinez-Valbuena, a cikk első szerzője. “Szükségünk van arra, hogy a diagnosztikai eszközöket az új kezelésekkel kéz a kézben fejlesszük ki, hogy amint ezek a kezelések elérhetővé válnak, azonosítani tudjuk azokat a betegeket, akik a legtöbbet profitálnának belőlük.”

A neurodegeneratív betegségekben a nem megfelelő konformációjú fehérjék - gyakran az alfa-szinuklein vagy a tau fehérjék - felhalmozódnak az agy- és idegrendszer sejtjeiben, végül károsítani kezdik a sejteket és neurodegenerációt okoznak. Bár az orvosok az agy-gerincvelői folyadékból képesek sikeresen kimutatni ezeket az összecsomósodott fehérjéket, ez a technika nem mindig hozzáférhető, és egyes betegeknél nem is lehet elvégezni a vizsgálatot. Ennek eredményeképpen a betegek diagnózisa általában a tünetek és a klinikai megjelenés alapján történik, így egyes betegek téves diagnózist kaphatnak - gyakori, hogy a PSP-ben szenvedő betegeket tévesen Parkinson-kórral diagnosztizálják, és olyan vizsgálatba vonják be őket, amely a rossz térszerkezetű fehérjét célozza, befolyásolva ezzel az eredményeket.

Az új felfedezés csírája egy korábbi tanulmányban található, amelyben Martinez-Valbuena és munkatársai kifejlesztettek egy olyan tesztet, amely képes volt kimutatni a Parkinson-kóros betegek bőrében a rossz konformációjú alfa-szinuklein fehérjét. A kutatók azóta validálták ezt a tesztet, és remélik, hogy a klinikai vizsgálatokban is felhasználható lesz, bár a teszt még nem áll rendelkezésre klinikai diagnózisok felállításához. A kutatócsoport ezt a tesztet szerette volna kiterjeszteni a PSP-ben diagnózisában való felhasználásra. Az alfa-szinuklein teszttel azonos technológiát használták, amely képes kimutatni a PSP-re jellemző, rossz térszerkezetű tau szekvenciát a betegek bőrmintáiban.

“Egy innovatív stratégiát követve a szakirodalomban először számoltunk be arról, hogy a betegséggel asszociálható tau-fehérje nagy pontossággal kimutatható élő betegek bőrében" - fejtette ki Kovács Gábor, a cikk társszerzője. Amikor a kutatók a PSP-ben, multiszisztémás atrófiában, kortikobazális degenerációban, Parkinson-kórban szenvedő betegek, illetve egészséges kontrollszemélyek bőrbiopsziás mintáit vizsgálták, a legtöbb PSP-ben szenvedő betegnél találtak jellemző térszerkezetű taut (más neurodegeneratív betegségekben sokkal ritkábban).

Fontos, hogy a Parkinson-kórban szenvedő betegeknél és az egészséges kontrolloknál nem mutattak ki rossz konformációjú, nem megfelelő térszerkezetű (misfolded) tau-fehérjét. Összességében a kutatók megállapították, hogy a vizsgálat 90 százalékos érzékenységgel és 90 százalékos specificitással rendelkezik.

Martinez-Valbuena szerint a tesztet a klinikai információkkal együtt be lehetne építeni a vér- és bőralapú tesztek egy csoportjába, hogy az orvosok pontosabb diagnózisokat állíthassanak fel, és megfelelőbb klinikai vizsgálatokat javasolhassanak.

“Fontos, hogy ezt a bőralapú tesztet párosítsuk a beteg klinikai tüneteivel, így sokkal jobb képet kaphatunk a beteg diagnózisa során” - mondja Martinez-Valbuena. “Amint precíziós kezelésekkel rendelkezünk, amelyek ezeket a félrecsúszott fehérjéket célozzák meg, jobb elképzelésünk lesz arról, hogy az egyes betegeknek milyen kezelést kell kapniuk. A tesztet egyelőre további betegeken validáljuk öt észak-amerikai és egy európai PSP-központban végzett klinikai vizsgálatunk keretében.”

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Skin-based test could improve diagnosis of debilitating neurodegenerative disease

Four-Repeat Tau Seeding in the Skin of Patients With Progressive Supranuclear Palsy

Irodalmi hivatkozás:

Ivan Martinez-Valbuena et al, Four-Repeat Tau Seeding in the Skin of Patients With Progressive Supranuclear Palsy, JAMA Neurology (2024). DOI: 10.1001/jamaneurol.2024.3162