Tisztelt Kolléganők és Kollégák!
2007. november 01. 00:00
Az utóbbi időben megszokhatták, hogy gyakran foglalkozunk szakmapolitikai és szakmai-gazdasági témákkal. Az egészségügy jelenleg folyó átalakítása nap mint nap olyan súlyos működési zavarokat okoz a betegellátásban, hogy meg kell keresnünk azokat a szakembereket, akik tudásukkal segítségünkre lehetnek a változások indítékainak megismerésében, felhívhatják a figyelmünket a rendeletek hibáira, káros következményeire. Két nemzetközileg ismert szaktekintély: Kaló Zoltán tanár úr és Kerpel-Fronius Sándor professzor úr az egészség-gazdaságtan és a klinikai farmakológia oldaláról elemzik a hírhedt 17/2007. (II. 13.) kormányrendeletet. Tanulmányaikból kiderül, hogy a rendelet nem a hatékony, hanem a költségcsökkentő gyógyszerelést célozza, vagyis a betegek szempontját, az egészségmegőrzést figyelmen kívül hagyja. Hasonlóan kedvezőtlen hatású a fixesítés hazai gyakorlata is: Kerpel- Fronius professzor úr világosan bemutatja, hogy a hatóanyag-alapú fixesítés elvetésén túl a terápiás fix alkalmazása során nem veszi figyelembe az analógok eltérő klinikai tulajdonságait, sőt indikációit sem. A mindennapi életből vett példákkal illusztrálja, hogy milyen zavarokhoz, sőt felesleges költségnövekedéshez is vezethet ez a hibásan megtervezett, orvos- és betegellenes rendeletcsomag.
Szimpóziumunk bevezetőjének és két cikkének elolvasását legszívesebben minden háziorvos számára kötelezővé tenném, ha erre felhatalmazásom volna. A sürgősségi ellátás fontosságát ma senki sem vitatja, de ha elolvassák Kiss Róbert Gábor tanár úr tömör eszmefuttatását, át fogják érezni, mennyire fontos az orvos gyors és hatékony döntése olyan esetekben, amikor perceken múlhat élet vagy halál. A háziorvosi rendelő sürgősségi ellátásra való felkészítését az USA-ból származó cikk, és főleg a Semmelweis Egyetem ÁOK Családorvosi Tanszékének munkatársai által írt kommentár ismerteti. Utóbbiban a kollégák felhívják a figyelmet azokra a hibás rendeletekre, amelyek miatt bizonyos életmentő gyógyszerek nem szerezhetők be a háziorvosi praxisok számára. Tanulmányuk másik hangsúlyos pontja a sürgősségi ellátás megtanulása és a megszerzett tudás rendszeres szinten tartása, ami a jelenlegi továbbképzési rendszerben sajnos még nem kötelező elem. A szimpózium másik cikkében német szerzők ismertetik az akut coronariaszindróma sürgősségi kezelését.Kommentárjában Merkely Béla professzor úr kiemeli, hogy a perkután coronariaintervenció eredményességének kulcsa a betegutak optimalizálása. Ismételten kérem: feltétlenül tanulmányozzák ezeket a cikkeket.
A coronaria-betegség diagnózisában fontos szerepük van a terheléses vizsgálatoknak. Részletes cikket olvashatnak az ilyen tesztek indikációjáról, értékeléséről. A hazai viszonyokat Kalina Ákos főorvos úr kitűnő kommentárja taglalja, egyben rövid összefoglalást is ad a koszorúerek betegségeinek klinikai megnyilvánulásairól.
A pszichés zavarok robbanásszerű terjedése az elmúlt tíz-húsz évben kicsit elfedte a talán legsúlyosabb pszichózis, a szkizofrénia klinikai és népegészségügyi jelentőségét.Kitűnő cikkünk ismerteti azokat a tüneteket, amelyek lehetővé teszik a korai felismerést és a megfelelő terápiát. A családorvoshoz a fiatalabb betegek általában szomatikus panaszok miatt fordulnak, de mivel a szkizofrénia legtöbbször ebben a korban kezdődik, a gondos anamnézis felderítheti a korai pszichés zavarokat, és időben szakellátáshoz juthat a beteg.Kitűnő kommentárjában Kéri Szabolcs docens úr felhívja a figyelmet arra, hogy a gyógyszeres kezelés mellett nagy jelentősége van a pszichoszociális terápiának, melynek feltételrendszere hazánkban még kevéssé épült ki. Hangsúlyozza a háziorvosok szerepét az ellátatlan esetek (gyakran alkohol- vagy drogfüggők, hajléktalanok) azonosításában és a szakellátásba történő bevonásában.
Az emlőrák szűrésének mai megítéléséről írt cikkünket egy amerikai kolléga, továbbá Szabó Éva onkológus főorvos asszony is kommentálta.Kettejük között különbség van a mammográfia hatékonyságának megítélésében – ezt a vizsgálatot az USA-ban kevésbé értékelik, holott megfelelő eszközökkel és tudással 75–80%-os érzékenységet és 95–98%-os fajlagosságot lehet elérni vele. Az önvizsgálat és a fizikális vizsgálat fontosságát illetően is eltérnek a vélemények, de abban egyetértés van, hogy a szűrővizsgálatok között szükség van az emlők tapintására. Hazánkban nagyon sok asszony hal meg mellrákban, a cikkeket ezért is ajánlom tanulmányozásra.
A vashiányos vérszegénység látszólag banális betegség, de felnőttkorban – elsősorban idős férfiak között – 90%- ban gasztrointesztinális elváltozás következménye. A témát feldolgozó kitűnő cikk táblázatait és algoritmusait Benedek Szabolcs tanár úr részletes kommentárja egészíti ki, melyből érdekes új ismereteket szerezhetnek a vasháztartással kapcsolatban. A laboratóriumi diagnosztika fontossága mellett az endoszkópiának kulcsszerepe van a betegek kivizsgálásában.
A bizonyítékokon alapuló diabetológia témakörében Jermendy György professzor úr ismerteti a PPAR vizsgálat eredményeit. Tájékozódhatnak arról a nemrég fellángolt vitáról, amely majdnem a rosiglitazon visszavonásához vezetett. A PPAR vizsgálat fontos adatokat szolgáltatott a rosiglitazon kedvező kardiovaszkuláris hatásairól; nyilván további vizsgálatokra is szükség van még e fontos gyógyszercsoport klinikai hatékonyságának megerősítéséhez.
Szimpóziumunk bevezetőjének és két cikkének elolvasását legszívesebben minden háziorvos számára kötelezővé tenném, ha erre felhatalmazásom volna. A sürgősségi ellátás fontosságát ma senki sem vitatja, de ha elolvassák Kiss Róbert Gábor tanár úr tömör eszmefuttatását, át fogják érezni, mennyire fontos az orvos gyors és hatékony döntése olyan esetekben, amikor perceken múlhat élet vagy halál. A háziorvosi rendelő sürgősségi ellátásra való felkészítését az USA-ból származó cikk, és főleg a Semmelweis Egyetem ÁOK Családorvosi Tanszékének munkatársai által írt kommentár ismerteti. Utóbbiban a kollégák felhívják a figyelmet azokra a hibás rendeletekre, amelyek miatt bizonyos életmentő gyógyszerek nem szerezhetők be a háziorvosi praxisok számára. Tanulmányuk másik hangsúlyos pontja a sürgősségi ellátás megtanulása és a megszerzett tudás rendszeres szinten tartása, ami a jelenlegi továbbképzési rendszerben sajnos még nem kötelező elem. A szimpózium másik cikkében német szerzők ismertetik az akut coronariaszindróma sürgősségi kezelését.Kommentárjában Merkely Béla professzor úr kiemeli, hogy a perkután coronariaintervenció eredményességének kulcsa a betegutak optimalizálása. Ismételten kérem: feltétlenül tanulmányozzák ezeket a cikkeket.
A coronaria-betegség diagnózisában fontos szerepük van a terheléses vizsgálatoknak. Részletes cikket olvashatnak az ilyen tesztek indikációjáról, értékeléséről. A hazai viszonyokat Kalina Ákos főorvos úr kitűnő kommentárja taglalja, egyben rövid összefoglalást is ad a koszorúerek betegségeinek klinikai megnyilvánulásairól.
A pszichés zavarok robbanásszerű terjedése az elmúlt tíz-húsz évben kicsit elfedte a talán legsúlyosabb pszichózis, a szkizofrénia klinikai és népegészségügyi jelentőségét.Kitűnő cikkünk ismerteti azokat a tüneteket, amelyek lehetővé teszik a korai felismerést és a megfelelő terápiát. A családorvoshoz a fiatalabb betegek általában szomatikus panaszok miatt fordulnak, de mivel a szkizofrénia legtöbbször ebben a korban kezdődik, a gondos anamnézis felderítheti a korai pszichés zavarokat, és időben szakellátáshoz juthat a beteg.Kitűnő kommentárjában Kéri Szabolcs docens úr felhívja a figyelmet arra, hogy a gyógyszeres kezelés mellett nagy jelentősége van a pszichoszociális terápiának, melynek feltételrendszere hazánkban még kevéssé épült ki. Hangsúlyozza a háziorvosok szerepét az ellátatlan esetek (gyakran alkohol- vagy drogfüggők, hajléktalanok) azonosításában és a szakellátásba történő bevonásában.
Az emlőrák szűrésének mai megítéléséről írt cikkünket egy amerikai kolléga, továbbá Szabó Éva onkológus főorvos asszony is kommentálta.Kettejük között különbség van a mammográfia hatékonyságának megítélésében – ezt a vizsgálatot az USA-ban kevésbé értékelik, holott megfelelő eszközökkel és tudással 75–80%-os érzékenységet és 95–98%-os fajlagosságot lehet elérni vele. Az önvizsgálat és a fizikális vizsgálat fontosságát illetően is eltérnek a vélemények, de abban egyetértés van, hogy a szűrővizsgálatok között szükség van az emlők tapintására. Hazánkban nagyon sok asszony hal meg mellrákban, a cikkeket ezért is ajánlom tanulmányozásra.
A vashiányos vérszegénység látszólag banális betegség, de felnőttkorban – elsősorban idős férfiak között – 90%- ban gasztrointesztinális elváltozás következménye. A témát feldolgozó kitűnő cikk táblázatait és algoritmusait Benedek Szabolcs tanár úr részletes kommentárja egészíti ki, melyből érdekes új ismereteket szerezhetnek a vasháztartással kapcsolatban. A laboratóriumi diagnosztika fontossága mellett az endoszkópiának kulcsszerepe van a betegek kivizsgálásában.
A bizonyítékokon alapuló diabetológia témakörében Jermendy György professzor úr ismerteti a PPAR vizsgálat eredményeit. Tájékozódhatnak arról a nemrég fellángolt vitáról, amely majdnem a rosiglitazon visszavonásához vezetett. A PPAR vizsgálat fontos adatokat szolgáltatott a rosiglitazon kedvező kardiovaszkuláris hatásairól; nyilván további vizsgálatokra is szükség van még e fontos gyógyszercsoport klinikai hatékonyságának megerősítéséhez.
A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!
