Új kombináció a R/R Hodgkin-limfóma kezelésében
Egy bispecifikus sejtaktivátor és egy természetes ölősejt termék kombinációja biztonságosnak és hatékonynak bizonyult az egyébként rossz prognózisú relapszusos vagy refrakter (R/R) klasszikus Hodgkin-limfóma kezelésében.
Az acimtamig, az első CD30/CD16A bispecifikus veleszületett sejtaktivátor (ICE), és egy kereskedelmi forgalomban kapható, allogén, kriokonzervált köldökzsinórvérből vett természetes ölősejt preparátum (AlloNK), biztonságosnak és hatékonynak bizonyult a relapszusos vagy refrakter (R/R) klasszikus Hodgkin-limfóma kezelésében, és potenciálisan kielégítheti a standard kezelési lehetőségeket kimerítő R/R Hodgkin-limfóma betegek kielégítetlen igényét” mondta az első szerző, Joseph Maakaron (Masonic Cancer Center, University of Minnesota, Minneapolis) az American Society of Clinical Oncology (ASCO) Chicago-ban megrendezett 2025 éves konferenciáján.
A klasszikus Hodgkin-limfómában szenvedő betegek, akik a standard kezelések, köztük a kemoterápia, a brentuximab vedotin és a checkpoint inhibitorok után visszaesnek, már csak kevés kezelési lehetőségben reménykedhetnek. Az acimtamig korábban bizonyított hatékonyságot mutatott monoterápiában a Hodgkin-limfóma kezelésében, és amikor allogén köldökzsinórvérből nyert természetes ölősejttermékkel kombinálták, biztató objektív válaszarányokat figyeltek meg egy proof-of-concept tanulmányban.
Az eljárás szigorúbb, többközpontú vizsgálatban történő tesztelése érdekében Maakaron és munkatársai elvégezték a jelenlegi, nyílt, 2. fázisú LuminICE-203 vizsgálatot, amelybe 24 R/R Hodgkin-limfómában szenvedő beteget vontak be.
A vizsgálatban a betegeket négy kohorsz egyikében kezelték, ahol kétféle acimtamig-adagot (heti 200 mg vagy 300 mg fix adag 6 héten át) kombináltak kétféle AlloNK-adaggal, miután a betegek legfeljebb három ciklusos standard limfodepléciót kaptak, majd egy randomizált rész következett, amelyben a Simon kétlépcsős tervezést alkalmazták.
A betegek átlagéletkora 42,5 év volt, de a korosztály széles tartományban mozgott, 23 és 80 év között, és 16 (67%) férfi volt. A betegek körülbelül kétharmada (66,7%) extranodális betegségben szenvedett, és mindannyian előzetesen brentuximab vedotinnal és programozott sejthalál ligandum 1 (PD-L1) inhibitorokkal kezeltek, medián 4,5 korábbi kezelési vonallal, beleértve a korábbi őssejt-transzplantációt és CAR T-sejt terápiát 14 (58%) beteg esetében. „A betegek lényegében kimerítették az összes standard terápiás lehetőséget” – hangsúlyozta Maakaron.
A legutóbbi zárási időpontig a vizsgálat elérte elsődleges végpontját, az objektív válaszarányt, amely a betegek 88%-ánál volt megfigyelhető, 14 (58%) betegnél pedig teljes választ tapasztaltak.
Mind a négy dóziscsoportban klinikailag jelentős mély válaszok voltak megfigyelhetők, 10 esetben folyamatos válaszok. 6 hónap után 61%-os progressziómentes túlélési arányt figyeltek meg. A harmadik infúzió után erőteljesebb maximális csúcsokat figyeltek meg, ami feltehetően annak tulajdonítható, hogy addigra elérte a steady state állapotot.
A biztonságossági profil összhangban volt a korábbi jelentésekkel, a terápiás kombináció jól tolerálható volt. A leggyakoribb kezeléssel kapcsolatos mellékhatások enyhe vagy közepes infúzióval kapcsolatos reakciók voltak, amelyek a betegek 50%-ánál jelentkeztek.
Nem fordult elő graft-versus-host betegség vagy immunsejt-társult neurotoxikus szindróma, és hat betegnél jelentettek citokin-felszabadulási szindrómát (CRS) röviddel az infúzió beadása után. Az összes kezelés során jelentkező nemkívánatos esemény, beleértve az infúzióval kapcsolatos reakciókat és a CRS eseményeket, standard kezeléssel kontrollálható volt és gyorsan megszűnt. A kezelés során nem fordult elő halálos kimenetelű nemkívánatos esemény.
„Az Acimtamig és az AlloNK együttes alkalmazása biztonságos, hatékony és tartós új terápiás lehetőséget jelenthet a R/R Hodgkin-limfómás betegek számára, a 6 hónapos progressziómentes túlélési arány becsült értéke 61% ” – mondta Maakaron.
A tanulmány a mai napig legjobb válaszadási arányokat mutatja.
Forrás
ASCO, 2025