Új potenciális célpont a rosszindulatú daganatok kezelésében
A svédországi Karolinska Intézet munkatársai arról számoltak be, hogy a ráksejtek és az ép sejtek nem egyforma „génkapcsolókat” használnak a növekedésüket meghatározó gének expressziójának szabályozására.
Egérkísérletekben a különféle tumortípusokhoz társuló nagy regulátor régió eltávolítása drámai mértékű rezisztenciát eredményezett a tumorképződéssel szemben, ugyanakkor nem befolyásolta a normális sejtek növekedését. Az eLife című lapban közzétett megállapítások arra világítanak rá, hogy lehetőség van olyan, erősen specifikus onkológiai gyógyszerek kifejlesztésére, melyeknek alkalmazása ugyanakkor a maiaknál kevesebb mellékhatással jár.
Az emberi szervezet közel 20000 gént tartalmaz, melyek a sejt összes funkcióját lefedik. Ezek a gének a sejt teljes génállományának mindössze 2 százalékát teszik ki. A DNS-ük fennmaradó 98 százaléka az, ami megkülönböztet bennünket másoktól. E különbségektől feltételezik, hogy megváltoztatják a szabályozó régiók vagy „génkapcsolók” (enhancer elemek) aktivitását. Főként az e téren tapasztalható variabilitás felelős azért, hogy egyes személyek hajlamosabbak bizonyos betegségek – köztük a rosszindulatú daganatok – előfordulására, mint mások.
A most közölt adatok alapját képező egérkísérletben a kutatók olyan nagy „génkapcsoló” régiókat tanulmányoztak, melyek összefüggésben állnak bizonyos szervek (pl. prosztata, emlő, vastagbél, húgyhólyag, pajzsmirigy) rosszindulatú tumorainak, valamint a krónikus limfocitás leukaemia és a myeloma kockázatával. A régiót érintő variációk sokkal több rákhalálozásért felelősek, mint a jól ismert onkogén gének mutációi. Jelenleg még nem tisztázott, hogy a ráksejtek miért használják éppen ezeket a „génkapcsolókat”, illetve hogy ezeknek van-e valamilyen funkciójuk az egészséges sejtekben. A kutatók e régiónak az egér genomjából történő eltávolításával kikapcsolták a gént, és azt találták, hogy ez nem befolyásolta az egerek normális fejlődését és növekedését. Bár a génkapcsoló régió eltávolítása következtében csökkent a szomszédos Myc jelű onkogén szintje, az egerek ennek ellenére épek és egészségesek maradtak. Ugyanakkor az állatok igen rezisztenssé váltak emlő- és béltumorok kialakulásával szemben.
A szerzők úgy értékelik eredményeiket, hogy a normális sejtek a ráksejtek növekedéséhez szükséges genetikai elemek hiányában is normálisan működnek és osztódnak. A vizsgálat tapasztalatai tehát jó alapot teremthetnek igen specifikus onkológiai gyógyszerek kifejlesztéséhez.
„Mivel azt figyeltük meg, hogy a normális és a tumoros sejtek növekedését más-más génkapcsolók szabályozzák, alapjaiban az a célunk, hogy úgy kapcsoljuk ki a ráksejtek növekedését biztosító rendszereket, hogy közben ne károsodjon az egészséges sejtek növekedése. Ennek nyomán talán sikerül olyan, igen specifikus onkológiai terápiákat kifejlesztenünk, melyek alkalmazását lényegesen kevesebb mellékhatás kíséri, mint a mostani gyógyszerekét” – bizakodik Jussi Taipale professzor, a Karolinska Intézet orvosi biokémiai és biofizikai osztályának vezetője.
