Új stratégia a periodontitisz megelőzésére vagy továbbfejlődésének megállítására

A Pennsylvaniai Egyetem (Penn) kutatóinak most sikerült blokkolniuk egy olyan molekuláris receptort, amelyhez a patogén baktériumok kötődnek, és kimutatták, hogy egérmodellben ez megelőzi a periodontitisz kialakulását, illetve ha már kialakult, leállítja a kóros folyamatot.

A vizsgálatot Toshiharu Abe vezette, aki a Penn fogorvosi karának mikrobiológiai tanszékén dolgozik, s az eredményeket a Journal of Immunology tette közzé. Abe a tanszék professzorának, George Hajishengallisnak a laboratóriumában dolgozik, aki szenior szerzője volt a közleménynek.

Egy korábbi vizsgálatban Hajishengallis professzor és munkatársai kimutatták, hogy a Porphyromonas gingivalis, az a baktérium, amely a periodontitiszek jelentős részéért felelős, úgy fejti ki hatását, hogy mintegy „elfoglalja” a C5aR-nek nevezett receptort a fehérvérsejteken. Ez a receptor a komplement rendszer része – ez a rendszer az immunrendszer egyik komponense, amely segít leküzdeni a fertőzést, de szabályozási zavar esetén veszélyes gyulladást is kiválthat.

Amikor a P. gingivalis elfoglalja a C5aR receptort, ezzel zavart okoz a komplement rendszerben és akadályozza az immunsejtek működését. Így az immunsejtek kevésbé lesznek képesek leküzdeni az ínyszövet gyulladását. Ennek folytán nő a P. gingivalis és egyéb mikróbák száma, és súlyos gyulladást okoznak. Egy múlt évben közölt vizsgálat szerint, azokban az egerekben, amelyeket úgy tenyésztettek, hogy hiányzik belőlük a C5aR, nem alakul ki perodontitisz.

A Penn kutatói és mások más vizsgálatokban azt is igazolták, hogy a Toll-szerű receptorok (TLR – ez egy fehérjecsoport, amelynek elemei szintén aktiválják az immunsejtek válaszát) a komplement rendszerrel összhangban működhetnek. Mi több, az olyan egerekben, amelyekből hiányzik a TLR egyik formája, a TLR2, nem alakul ki a periodontitisszel járó csontvesztés, s e tekintetben ugyanúgy viselkednek, mint a C5aR-hiányos egerek.

A mostani vizsgálatban a Penn kutatói azt akarták megtudni, hogy a mások által már leírt szinergizmus a komplement rendszer és a TLR-ek között működik-e a gyulladásos ínybetegségben is.

Ennek érdekében kétféle molekulát injektáltak az egerek ínyébe: az egyik a C5aR-t, a másik a TLR2-t aktiválta. Ha csak az egyik molekulát adták be, egy nappal később mérsékelt fokú gyulladást tapasztaltak, de ha mindkettőt együtt adták, drámaian megnőtt a gyulladásos molekulák száma – jóval magasabb szintet értek el, mint ami akkor lenne várható, ha a két beadott molekula hatása egyszerűen összeadódna.

Ez az eredmény azt sugallta a kutatóknak, hogy a Toll-szerű receptorok valamiképpen kölcsönhatásban vannak a komplement rendszerrel, növelik annak gyulladáskeltő hatását. Ennek a feltevésnek az alapján logikusan adódott a kérdés, hogy mi történik akkor, ha csak az egyik receptort blokkolják – megszüntetik-e ezzel azt a gyulladást, amely lehetővé teszi a P. gingivalis és a többi baktérium szaporodását és megakadályozzák-e azt, hogy betegséget okozzanak.

Ezt a hipotézist úgy tesztelték, hogy egy olyan molekulát szintetizáltak és alkalmaztak, amely blokkolja a C5aR aktivitását, hogy megnézzék, hogy ez megakadályozza-e a periodontitisz kialakulását. Ezt a receptor „antagonistát”, amely C5aRA néven ismert, egereknek adták be, amelyeket azután megfertőztek P. gingivalis-szal. A C5aRA a kontroll egerekhez képest igen nagymértékben megakadályozta a gyulladás kifejlődését – a gyulladásos molekulák száma 80%-kal kevesebb volt, mint a kontrollokban, és csontvesztés egyáltalán nem fordult elő.

Az antagonistának nem csupán megelőző hatása volt, hanem a már a kialakult betegségre is hatott. Ezt úgy mutatták ki, hogy P. gingivalis-szal megfertőzték az egereket, majd 2 hét múlva C5aRA-t adtak nekik. Ennek hatására a gyulladás jelei 70%-kal csökkentek és majdnem 70%-kal mérséklődött a csontvesztés is. Ez az eredmény igen nagy jelentőségű – mondták el a kutatók –. mivel azt jelenti, hogy a kezelést potenciálisan embereken is alkalmazni lehet, akik tipikusan akkor jelentkeznek az orvosnál, amikor már kialakult a betegség.

Mivel nem mindig a P. gingivalis okozza a periodontitiszt, a kutatók azt is meg akarták tudni, hogy van-e megelőző és terápiás hatása a C5aRA-nak akkor is, ha más okból betegszik meg az íny. Ezért az egerek egy csoportjában az egyik moláris fog köré selyem ligatúrát helyeztek, amely nemcsak a nyál természetes tisztító hatását szüntette meg, hanem lehetővé tette, hogy a baktériumok a ligatúrához tapadva nagy számban felgyűljenek a fog körül. Ez igen gyorsan – egérben 5 nap alatt – periodontitiszhez és csontvesztéshez vezet. Ezután az egerek egyik csoportjánál az érintett moláris fog közelébe C5aRA-t injektáltak a kutatók, s ezekben az egerekben legalább 50%-kal enyhébb lett a gyulladás és kisebb a csontvesztés, mint a kontroll egerekben. Ez az eredmény arra utal, hogy a C5aRA nem csupán a P. gingivalis okozta ínygyulladás ellen hatásos, hanem más kórokozók esetében is.

Jelenleg a kutatók más állati modelleken vizsgálják a kérdést, és azt remélik, hogy hamarosan klinikai vizsgálatokba is kezdhetnek.

Forrás: Science Daily