A COVID-19 a vesét is megtámadja
Bár a COVID-19 fertőzés leginkább a tüdőket érinti, egyre inkább nyilvánvaló, hogy a második leggyakrabban megtámadott szerv a vese.
- A gyermekek és felnőttek COVID-19 fertőzésének különbségei
- Valóban megoldás lehet a hidroklorokin COVID-19-ben?
- Kaphat-e az asztmás beteg szteroidot a COVID-19 idején?
- A COVID-19 fertőzéshez társuló kardiovaszkuláris tünetek
- COVID-19-gyorsteszt: eredmény 15 percen belül
- A koronavírus-járvány lassításának kulcsa a tesztelés lehet
- Kardiopulmonális újraélesztés a COVID-19 járványban
A múlt héten a(z) European Renal Association-European Dialysis and Transplant Association (ERA-EDTA) által szervezett webinar keretében vezető nefrológusok osztották meg tapasztalataikat arról, hogy a SARS-CoV-2 (Severe Acute Respiratory Syndrome Coronavirus-2) új koronavírus hogyan hat a vesére.
Dr. Anette Bruchfeld svéd nefrológus professzor (Karolinska University Hospital in Sweden) a Kínában kitört fertőzés első hullámának adataival illusztrálta, hogy a beteg kórházi felvételekor, vagy a későbbiek során kialakuló vese-elváltozások a COVID-19 fertőzés súlyos komplikációi, amelyek jelentősen növelik a halálozás kockázatát. Dr. Maria Jose Soler (a Vall d’Hebron University Hospital in Barcelona nefrológusa) a Spanish Society of Nephrology által készített nyilvántartásból mutatott be egy snapshot-ot a dialízisen lévő, valamint a transzplantált COVID-19 fertőzött vesebetegekről. Ez a regiszter 2020. április 7-ig bezárólag több mint 600 beteg adatait tartalmazta, a halálozási arány 17-23% között mozgott – attól függően, hogy transzplantált, vagy dialízises betegekről volt-e szó. A mortalitás ezeknél a vesebetegeknél igen magas volt, mivel a COVID-19 pneumoniák is nagyon agresszívek voltak. A betegeknél próbálkoztak különböző gyógyszeres beavatkozásokkal, de a gyógyszerek hatásosságának megítéléséhez megfelelő, kontrollált vizsgálatokra lenne szükség. „Ezeket a betegeket normális esetben ki szokták zárni a randomizált, kontrollált vizsgálatokból, de ahhoz, hogy a szerek hatásait a vesebetegekben és transzplantáltakon is meg tudjuk ítélni, az ő bevonásukkal is el kellene végezni ezeket a klinikai vizsgálatokat, hogy pontos adatokat kapjunk, és ne csak spekulációkra szorítkozzunk” – mondta Soler doktornő.
Dr. Umberto Maggiore (Department of Nephrology, University Hospital of Parma, Italy) egy sikeres próbálkozásról számolt be. Csapata többek között a köszvény gyógyszerét, a colchicint adta két veseátültetett COVID-19-es betegnek, és mindkét beteg meggyógyult. A siker alapja véleményük szerint az volt, hogy a gyógyszeres kezelést még a betegség rosszabbodása előtt elkezdték. A gyulladás-csökkentő colchicinnel ennek nyomán el is indítottak egy randomizált, kontrollált vizsgálatot.
A történet Kínából indult: COVID-19 fertőzöttekben gyakori az AKI
Bruchfeld doktornő egy, a Kidney International c. lapban megjelent, 701 COVID-19-ben szenvedő wuchani betegről szóló cikket idézett. A betegek 43,9%-ában proteinuria, 26,7%-ában hematuria volt kimutatható, 14,4%-uknál emelkedett a Se-kreatinin, 13,1%-uknál emelkedett a Se KN és 13,1%-uknál 60 ml/min alá csökkent a GFR. A vizsgált időszakban a betegek 5,1%-ánál alakult ki akut vesekárosodás (AKI, acute kidney injury). A vesebetegség befolyásolta a halálozást: emelkedett Se kreatinin esetén kb. a duplájára (HR: 2,10), emelkedett szérum-urea (Se KN) esetén csaknem a négyszeresére (HR: 3,97) nőtt a mortalitás. Az 1-es stádiumú akut vesekárosodásban a duplájára, a 3-as stádiumúban négyszeresére nőtt a halálozás. Hasonló látszott proteinuria és hematuria esetén is – utóbbi mellett jobban nőtt a kockázat. Dr. Yichun Cheng (Department of Nephrology, Huazhong University of Science and Technology, Wuchan) megállapította, hogy a vesebetegség már a fertőzöttek kórházi felvételekor is meglehetősen gyakori, és a kórházi kezelés alatt is sokszor alakul ki, és szoros összefüggést mutat a kórházi halálozások bekövetkeztével. Egy közlés előtt álló meta-analízisben Dr. Xianxian Zhao és mtsai 53.000 beteget tartalmazó 30 kínai COVID-19 vizsgálatot néztek át és krónikus vesebetegség esetén hatszoros (OR: 6,0) halálozási kockázatot láttak. Ugyanezen értékek COPD-ben 5,3, cerebrovasculáris betegségben 3,2 voltak.
Dializált/vesetranszplantált COVID-19 betegek Spanyolországban
Dr. Soler arról számolt be, hogy Barcelonában és környékén 405 hemodializált beteget hospitalizáltak COVID-19 miatt, ebből 94 beteg (23%) meghalt. A 26 peritonális dialízisen lévő beteg közül 5 (19%), a 206 vesetranszplantált betegből 35 hunyt el (17%). A betegek a következő kezeléseket kapták: 75%-ban hidroxiklorokint, 47%-ban lopinavirt/ritonavirt, 15%-ban szteroidot, 11%-ban interferont és 3%-ban tocilizumabot. Bár a lopinavir/ritonavir kombináció egy randomizált vizsgálatban nem volt hatásosabb a súlyos COVID-fertőzés standard kezelésénél, a doktornő mégis úgy véli, hogy a betegség korábbi szakaszában, még mielőtt a betegek az intenzív kezelésre szorulnának, haszonnal járhat adásuk.
Colchicin vesetranszplantált betegeknél a COVID-19 súlyosbodása előtt?
Maggiore is arról számolt be, hogy a választott gyógyszereket Olaszországban is a betegség kezdeti szakaszában próbálják adni. Tapasztalataikat az Am J of Transplantation c. lapban a szerkesztőnek írt levelükben írták le. Az antivirális hatás érdekében leállították a betegek immunszuppresszióját, a vírusellenes szerek mellett mindössze szteroidot adtak a kilökődés elkerülésére. Minden beteg napi 2 x 200 mg hidroxiklorokint kapott az antivirális kezelés mellé. A légzésfunkciók rohamos romlása és non-invazív lélegeztetés mellett a betegek gyulladáscsökkentő colchicin kezelésben részesültek, mivel nem állt rendelkezésre tocilizumab. Egyik beteget sem kellett az intenzívre áthelyezni, mindegyik meggyógyult.
A webinar során Dr. Maggiore beszélt a szteroidokról, amiket egyes vizsgálatok hatástalannak, sőt, károsnak tartanak, de fontosnak tartja használatukat COVID-19 fertőzésben, pl. ha a légzéskárosodott COVID-19 beteg hirtelen romlik, és nincs hely az intenzíven, akkor „úgy hiszem, hogy szteroidokat kell adni” – mondta.
Források:
