A COVID-19 fertőzéshez társuló kardiovaszkuláris tünetek
A COVID-19 fertőzés sokféle módon érintheti a betegek szív- érrendszerét is, és mind a tünetek, mind az esetlegesen fennálló kardiovaszkuláris betegségek jelentősen befolyásolhatják a szükséges ellátást.
- A gyermekek és felnőttek COVID-19 fertőzésének különbségei
- Valóban megoldás lehet a hidroklorokin COVID-19-ben?
- Kaphat-e az asztmás beteg szteroidot a COVID-19 idején?
- COVID-19-gyorsteszt: eredmény 15 percen belül
- A koronavírus-járvány lassításának kulcsa a tesztelés lehet
- A Covid-19-betegség első térképe
- Covid-19: mi a szuperterjesztők szerepe?
- Az új koronavírus elleni gyógymódok keresése
- Első adatok a kínai koronavírus áldozatokról
- Kardiopulmonális újraélesztés a COVID-19 járványban
Az új koronavírus (Severe Acute Respiratory Syndrome Coronavirus-2 (SARS-CoV-2) az elmúlt néhány hónapban már 1 milliónál is több igazolt COVID-19 fertőzést okozott a világban. A legtöbbször légzési tünetekkel induló betegségből pneumonia alakulhat ki, ami súlyos esetben akut légzési elégtelenség szindrómához (ARDS), shockhoz, halálhoz vezet. Egyre több ismeretünk van arról, hogy melyek azok a kardiovaszkuláris betegségek, amelyek befolyásolják a várható prognózist, és hogy a COVID-19 fertőzés milyen kardiovaszkuláris elváltozásokat eredményez. A tünetek kardiális- vagy respiratórikus eredetének elkülönítése nem egyszerű, hiszen mindkét esetben nehézlégzés, dyspnoe jelentkezik, amik együttesen is felléphetnek. A Circulation c. lapban 2020. április 3-án megjelent tanulmányban Dr. Justin Fried (Columbia University, New York City) és munkatársai négy COVID-19-ben szenvedő, különféle kardiovaszkuláris tünetekkel rendelkező beteg kórtörténetén keresztül kísérlik meg bemutatni a COVID-19 fertőzés során tapasztalható kardiovaszkuláris eltéréseket, azok élettani alapjait, és a további teendőket.
Az első ismertetett eset egy 64 éves nő volt, aki kardiális tünetekkel jelentkezett, mellkasi fájdalma volt ST emelkedéssel, és COVID-19 fertőzésre utaló tünetet, lázat, köhögést nem észlelt. A jellemzően szívinfarktusra utaló tünetek ellenére - a láz és köhögés hiányában is - a pandémia miatt természetesen felmerült, hogy ezeket a COVID-19 fertőzés is kiválthatja, amit az elvégzett teszt igazolt is.
A második eset egy 38 éves férfi volt, akit kardiogén shock-kal és jelentős hipoxiát okozó akut légzési elégtelenség szindrómával vettek föl, és veno-arteriális-venosus extrakorporeális membrán oxigenizációval (VV ECMO) sikerült megmenteni. A beteg kezdeti tünetei leginkább egy súlyos COVID-19 fertőzésre utaltak és a kardiológiai eltérések csak az ECMO elindítása után váltak nyilvánvalóvá. Ennek alapján a kutatók úgy vélik, hogy COVID-19-hez társult akut szisztolés szívelégtelenség esetén a kardiális shock küszöbértéke igen alacsony. Ha ezeknél a betegeknél az inotróp támogatás sikertelen, akkor elsősorban intra-aortális ballon-pumpát kell alkalmazni a keringés mechanikus támogatása érdekében. Továbbá, ha a betegnél a VV ECMO mellett kardiogén shock alakul ki, akkor egy relatíve lassú véráramlású arteriális kanüllálás megfelelő kezelést jelenthet anélkül, hogy bal kamrai disztenziót okozna. Dr. Fried és munkatársai megállapították, hogy még a súlyos kardiogén-, vagy kevert shockban szenvedők is megmenthetők átmeneti hemodinamikai támogatással – amennyiben ezek az eszközök a beteget kezelő intézményben rendelkezésre állnak.
A harmadikként ismertetett 64 éves nőbeteg ismert szívbetegsége a COVID-19 fertőzés során súlyosan dekompenzálódott, a fertőzés miatt dekompenzálódott szívbetegség pedig a kevert shock kialakulásának veszélyét jelzi. Ilyenkor – amennyiben mód van rá – invazív hemodinamikai monitorozás segíthet a shock kardiális komponensének ellátásában. COVID-19 betegeknél meg kell fontolni a QT-intervallum meghosszabbításához vezető gyógyszeres kezelést, és a szív strukturális eltérései esetén még szigorúbb monitorozás szükséges.
A negyedik eset egy olyan 51 éves férfibeteg volt, aki 2007-ben szív-transzplantáción, 2010-ben vese-transzplantáción esett át. Ugyanolyan COVID-19 fertőzésre jellemző tünetek jelentek meg nála, mint a nem immunszupprimált betegeknél. Az ilyen beteg azért jelent „különleges kihívást”, mivel nincs elég adatunk arról, hogy COVID-19 világjárvány esetén mi a teendő az immunszupprimált betegekkel. Azt sem igazán tudjuk, mi a teendő azon súlyos szívbetegekkel, akik már a szívátültetésre várók listájára is felkerültek: mérlegelni kell a transzplantáció elhalasztásának kockázatát, a donor esetleges fertőzöttségének lehetőségét, valamint azt, hogy a transzplantáció után szükséges immunszupprimálás lehetséges hatásai mennyiben érintik a beteg egészségét a világjárvány alatt.
Az American Heart Association (AHA) egy olyan regisztert indít, azzal a reménnyel, hogy a COVID-19 kardiovaszkuláris betegek szív- és érrendszeri paramétereinek feltöltésével és azok alakulásának megismerésével javulhat a betegek ellátása és csökkenthető a kedvezőtlen kardiovaszkuláris kimenetelek aránya (a regiszterben való részvételhez a qualityresearch@heart.org címen lehet jelentkezni).
Források: