A daganatos betegeket mielőbb oltani kell
Az American Association for Cancer Research javaslata szerint az aktív daganatos betegeknek elsőbbséget kell biztosítani a COVID-19 elleni védőoltásoknál.
Az American Association for Cancer Research (AACR) azt javasolja, hogy a rákbetegek élvezzenek elsőbbséget a COVID-19 elleni védőoltások beadásakor. Az AACR „COVID-19 and Cancer” elnevezésű munkacsoportja szerint „a jelenlegi bizonyítékok alapján a rákos betegek - különösen a hematológiai daganatokban szenvedők magas kockázatúnak tekintendők - ezért elsőbbséget kell számukra biztosítani a védőoltások beadása tekintetében.”
Irodalmi adatok igazolják, hogy a daganatos betegek COVID-19-ben való halálozása kétszer akkora, mint a nem daganatos betegeké. A magasabb halálozási arány még tovább növekszik az életkorhoz, nemhez, kísérőbetegségekhez történő igazítás után, azaz a súlyosabb állapot tovább növelheti a COVID-os mortalitást.
Az AACR új helyzetfelmérése a Cancer Discovery c. lapban 2020. dec. 19.-én jelent meg online. A munkacsoport azért javasolja, hogy az aktív daganatos betegek élvezzenek elsőbbséget a védőoltások tekintetében, mert kockázati faktoraik miatt esetükben jóval súlyosabb következményekkel járhat a COVID-19 fertőzés. Ugyanakkor még nem tisztázott, hogy ez az ajánlás a "túlélő”, tehát daganatos betegségeken átesettekre is vonatkozik-e, mivel az azonos életkorú, azonos kockázati faktorokkal rendelkező daganatos túlélők kockázatát a lakosság többi tagjának kockázatával megegyezőnek tartják. Mivel egyedül az USA-ban jelenleg 17 millió ember múltjában fordult elő daganatos betegség, fontos lenne tudnunk, hogy ezeknél a személyeknél nagyobb-e a fertőzés kockázata, és/vagy esetleg körükben a COVID-19 fertőzés súlyosabb lefolyásával kell számolnunk.
Az első oltóanyagok elosztásának kérdése
Sok vita tárgya az USA-ban a hozzáférhető vakcinák kezdeti dózisainak allokációja. Az CDC Advisory Committee on Immunization Practices (ACIP) nevű tanácsadó testülete azt javasolja, hogy a vakcinációt elsőként (1a szakasz) az amerikai egészségügyben dolgozók (21 millió személy) és az idősotthonokban dolgozók (3 millió személy) kapják meg. A következő, 1b szakaszban a fontos alapvető ellátást végzők (30 millió) és a 75 évnél idősebbek (21 millió) kapjanak védőoltást. (Ha az átfedésekkel is számolunk, akkor az utóbbi, 1b szakaszba összesen kb. 49 millió ember sorolható be a CDC szerint). Végül a harmadik, 1c szakaszba a 65-74 évesek kerülnek (kb. 32 millió), majd a magas kockázatú 16-64 évesekre kerül sor (kb. 110 millió személy), illetve azokat kell oltani, akik az 1b szakaszban nem kerültek sorra (kb. 57 millió személy). Átfedések miatt az 1c csoport összesen kb. 129 millió embert tesz ki.
Dr. Antoni Ribas, az AACR elnöke (egyben a COVID-19 and Cancer Task Force vezetője) kijelentette, hogy a „rák magas kockázatot jelent.” Az ACIP szavazása alapján viszont sok daganatos beteg az 1c szakaszba kerül, mely miatt a daganat miatt különösen sérülékeny embercsoport védőoltása jelentős késedelmet szenvedhet a COVID-19 pandémiát egyébként is rontó téli időszakban. Ribas hangsúlyozta, hogy a védőoltásban bekövetkező minden késlekedés olyan életek elvesztésével jár, akiket egy korábban beadott oltással meg lehetett volna menteni.” Véleményük szerint valóban elsőbbséget kell biztosítani a társadalmat működtetőknek, de megfontolandó, hogy mégis a daganatos betegek kapják meg először az oltást, hiszen egy COVID-19 fertőzésbe könnyen belehalhatnak. Jelenleg az USA-ban 2-3 millió daganatos beteg áll kezelés alatt, közülük a hematológiai daganatos és a tüdőrákos betegeknél különösen magas a halálozás kockázata. A daganatos betegek egy csoportja hosszan ürítheti a vírust, mellyel az ápoló személyzetet veszélyezteti. Persze a legjobb forgatókönyv az lenne, ha a következő néhány hétben a kétféle engedélyezett COVID-19 vakcina kellő mennyiségben rendelkezésre állna az 1b és az 1c szakaszban lévők részére is.
Dr. Cardinale Smith (Mount Sinai Health System in New York City) véleménye egyezik az AACR-ével. Szerinte is elsőbbséget kell biztosítani, de nem tudjuk, hogy a hatásosság milyen lesz. A rák terápiája – a kezelés fajtájától függően - befolyásolja az immunrendszert, a B- vagy T- sejtes válaszokat, de ettől függetlenül a betegnek meg kell kapnia a védőoltást. Az AACR munkacsoportjának elég kevés információja van csak arról, hogy daganatos betegeknél milyen a védőoltás hatása: a Pfizer-BioNTech BNT162b2 vakcinával végzett vizsgálatában 43.540 beteg szerepelt és csak 3,7%-uknak volt rákja. Egyértelmű, hogy további adatokra van szükség, de emiatt nem szabadna későbbre halasztani a rákbetegek védőoltását. Jelentős tapasztalataink vannak az évenkénti influenza-oltással, ami rákbetegeknél igen jó biztonsággal adható. A jelenleg is folyamatban lévő nagy vizsgálatokban lehet majd értékelni az aktív onkológiai kezelés és a COVID-19 vakcinálás által indukált immunitás összefüggéseit.
Dr. Ribas kiemelte, hogy a COVID-19 által keltett „természetes” immunválasz nem elégséges, szuboptimális, pl. hematológiai daganatokban rendkívül magas a betegek halálozásának kockázata az egyéb fertőzöttekhez képest. A védőoltás magasabb antitest és T-sejtes választ vált ki, mint a COVID-fertőzés, ezért a vakcinát kell választani. Nem bizonyítja semmi, hogy a védőoltást rákbetegeknél el lehetne halasztani. Természetesen a daganatos beteg és kezelőorvos beszélje meg az oltás előtt a kockázatokat és az előnyöket.
Egy friss Medscape interjúban dr. Nora Disis (University of Washington, Seattle, a JAMA Oncology főszerkesztője) is foglalkozott a rákbetegek védőoltásának kérdésével. Az adatok valóban arra utalnak, hogy a daganatos betegek kockázata magasabb, de a daganatos betegek egy heterogén csoportot képeznek. Például a hematológiai daganatok és a tüdőrákok jóval rosszabb kimenetelűek, mint a többi daganat fajta. Úgy tűnik, hogy a daganatos betegek kockázatát - az átlagos népességhez hasonlóan - szintén a kísérőbetegségek határozzák meg. Egyénileg kell tehát meghatározni a kockázatot, figyelembe véve a daganat helyét, az alkalmazott rákterápiát és a kísérőbetegségeket. Várható, hogy a rákbetegek reagálni fognak a védőoltásra – bár régebben azt hitték, hogy a rákbetegek szervezete nem lesz képes jelentős immun-válaszra, de az influenza vakcinával nyert tapasztalatok is arra utalnak, hogy az oltás esetükben is egyértelműen védő hatású.
Források:
