A gyógyszer indukálta állcsontnekrózis az antireszorptív gyógyszerek ritka mellékhatása, amely jelentősen rontja az érintett betegek életminőségét. A betegség több faktor együttes jelenléte esetén alakul ki. Ilyen fontos patogenetikus tényezők például a gyulladás, a csontremodelling gátlása, vagy a genetikai hajlam. A ritka mellékhatás 2003-as első leírása óta egyre növekvő számú adat utal a genetikai faktorok lehetséges szerepére a beteg­ségben. A molekuláris biológia fejlődésével a DNS bázissorrendjét vizsgáló módszereken túl e kórképben is megjelentek az újabb módszerek, például miRNS-, illetve génexpressziós vizsgálatok is.

Két NGR szekvenciát tartalmazó peptid-daunomicin konjugátum in vivo tumorellenes hatását vizsgáltuk CD13+ Kaposi-szarkóma (KS) sc. tumort hordozó SCID egereken, illetve ortotopikusan beültetett CD13− HT-29 humán vastagbéladenokarcinómát hordozó SCID egereken. Mindkét tumortípus integrinpozitív volt. Jelentős tumornövekedésgátlás volt kimutatható a két konjugátum (Dau=Aoa-GFLGK(ciklo[KNGRE]-GG)-NH2 (1) és Dau=Aoa-GFLGK (ciklo[NleNGRE]-GG)-NH2 (2)) hatásában a két tumormodell esetében. A KS tumor esetén nagyobb mértékű gátlás volt megfigyelhető a stabil szerkezetű 1 konjugátum esetén, amely így az NGR szekvenciára jellemző CD13 receptor felismerésére vezethető vissza. Ellenben a 2 konjugátum, amely hajlamos az NGR–izoDGR átalakulásra, a CD13-negatív, de
integrinpozitív HT-29 modell esetén mutatott szignifikánsan jobb gátló hatást, ami az izoDGR szekvenciára jellemző integrinfelismeréssel kapcsolható össze. A konjugátumok pozitív hatása volt megfigyelhető az elhanyagolható toxikus mellékhatásokban, a szabad hatóanyagénál kifejezettebb proliferációgátlásban és az érképződés gátlásában is.

A vírus tüskefehérjéje gátolja egy fájdalomérzékelésben résztvevő receptor működését, ami a Pain című szaklapban megjelent tanulmány szerint magyarázhatja a tünetmentes fertőzöttek nagy számát és a vírusterjedés sebességét.

A kemoterápia hatására nemcsak a rákos sejtek, de a tumort ellátó erek endothelsejtjei is átalakulnak, és a gyulladásos változások miatt a kezeltek 64%-ában a tumor malignusabb formája alakul ki.

Az FDA engedélyezte Bulkamid nevű, a stressz vagy kevert típusú inkontinencia kezelésére használatos gélképző eszközt.

Korai, kis elemszámú fázis I/II vizsgálati eredmények szerint a tüdő- és vastagbélrákos tumorok felénél zsugorodást okozott az AMG510 kódnevű, KRAS mutációt célzó vizsgálati szer.

Az FDA 2019. április 12-én engedélyezte az áttétes húgyhólyagrák kezelésére szolgáló Balversa (erdafitinib) készítményt.

Az agyi struktúrákból kiinduló primer intrakraniális tumorok ritkák, ötéves túlélési arányuk 33,4%. Osztályozásuk hisztopatológiai és immunhisztokémiai kritériumok alapján történik. A daganat gyanúját képalkotó (pl. gadolíniumos MRI) és kórszövettani vizsgálattal lehet meg­erősíteni vagy kizárni. Nincs specifikus képalkotási jel a primer agyi daga­natok, az áttétek és a nem neopláziás elváltozások elkülönítésére. A kezelés magába foglalhat műtétet, sugárkezelést és kemoterápiát. 

A tüdőrák jelentős szocioökonómiai terhet ró a magyar társadalomra. Az alábbi írás áttekintést nyújt három hazai csúcsintézmény – a Semmelweis Egyetem, az Országos Onkológiai Intézet és az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet – tüdőrákokkal kapcsolatos transzlációs kutatási munkáiról. Az angiogenezist szabályozó molekuláris rendszerek vizsgálata során az apelin és az erythropoietinreceptor (EPOR) molekulák expresszióját találtuk a nem-kissejtes tüdőrák (NSCLC) prognózisát szignifikánsan befolyásoló tényezőnek. Jellemeztük továbbá a KRAS mutáció-altípusok és az ERCC1- (excision repair cross-complementation group 1) expresszió jelentőségét a platinaalapú kemoterápiák hatékonyságával összefüggésben, valamint egy nagy hazai kohorszon vizsgáltuk az ún. ritka EGFR- (epidermal growth factor receptor) mutációk epidemiológiáját és prediktív jelentőségét NSCLC-ben. Végül tárgyaljuk az NSCLC agyi áttétképzésében potenciálisan szerepet játszó molekulák azonosítására tett vizsgálataink eredményét. Az alábbi közleményben összefoglalt tanulmányaink klinikailag is releváns információkkal szolgáltak, így bízunk benne, hogy ezáltal hozzájárulhatnak a tüdőrákos betegek kezelésének fejlődéséhez. Magyar Onkológia 59:282–285, 2015

Kulcsszavak: tüdőrák, érképződés, KRAS, EGFR, célzott terápia

Az összes vénás tromboembólia kb. 20%-a daganatos beteget érint, és a daganatos betegségben szenvedők akár 20%-ánál halálukig legalább egyszer kialakul vénás trombózis. A vérzéskockázat figyelembevételével tervezett antitrombotikus kezelés (esetleg profilaxis) kedvezően befolyá­solhatja a halálozást.