Egy új, olcsó molekula képes kivonni a rezet az amiloid plakkokból, így a korábban kialakult lerakódások bontása mellett az újak kialakulását is akadályozza.

A korábbi, folyamatos átmenet hipotézise megdőlt, egy új vizsgálat szerint az alvás egy jól meghatározható átbillenési pont után kezdődik.

Mind ALS-ben mind FTD-ben közös jellegzetesség a neuronok túlzott tüzelése, amelyre a TDP-43 szerepének feltárása adta meg a választ.

Az asztrocita végtalpak és az agyi arteriolák közötti kommunikáció károsodása, összehangolatlansága, a jelátviteli pontosság csökkenése okozza egyes agyterületek energiahiányos állapotát. 

Emberi őssejtekből differenciált A10 típusú neuronok átültetésével csökkentették egerek depressziós és szorongásra utaló viselkedési mintázatait.

Mesterséges intelligenciával, a beteg mozgásformái alapján lehet majd következtetni a betegség korai stádiumára egy kutatás szerint.

Sikerült több ok-okozati variánst azonosítani, és ezeket összekapcsolni az agy fejlődésében és a szinaptikus jelátvitelben bizonyítottan szerepet játszó génekkel.

Más mechanizmusok irányítják a jutalomérzetet férfiaknál és nőknél, ezért például a depresszió kezelésének hatékonysága is különbözhet.

A csuklás a rekeszizom és a légzést segítő izmok többnyire sorozatos, akarat­lan összehúzódása, amit a glottis záródása követ, ezáltal alakul ki a közismert „csuklásos” hanghatás. Ez a fiziológiai jelenség már az intrauterin korban ki­alakul. Széles körben elfogadott nézet szerint a csuklást központi afferens és efferens komponensekkel rendelkező „reflexív” hozza létre. Időtartama alap­ján megkülönböztetünk akut, perzisztáló és intraktábilis típust. A csuklást kiváltó számos ok közül leggyakoribbak a gyomor-bél traktusban találhatók, mindezek közül legjelentősebb a refluxbetegség. Kezelésére számos fizikai és gyógyszeres terápiás lehetőség is ígéretesnek mutatkozik.

Világunk digitális átalakulása megállíthatatlan. A neurogenetikai kérdé­sekben alkalmazott genomika az adatok mérete és összetettsége nyomán a mesterséges intelligencia (MI) aktív felhasználója, jórészt a genotípus-fenotípus összefüggések értelmezésekor, a variánsok és a (gyakran töme­gesen hiányos) bizonyítékok kombinálásakor. Az adatvezérelt egészségügyi ellátás kibontakozásához, a személyre szabáshoz a klinikai megfigyelések biztonságos megosztásával is hozzájárul.