Az agy fejlődésében, így a gyermekkori pszichiátriai kórképek kialakulásában is jelentős szerepet játszhat a CRHR1.

Elsősorban a szkizofrénia és az epilepszia tanulmányozásában és gyógyításában hozhat áttörést az új eljárás.

A pleiotrofin molekula agysejtekhez történő célzott eljuttatásával még idősebb korban is javítható az agyműködés.

Az orvosok és kutatók továbbra is foglalkoznak az autizmus eredetével kapcsolatos, bizonyítatlan és cáfolt állításokkal – legfőképpen azzal, hogy a vakcinák és a szülés előtti acetaminophen-használat növelheti a rendellenesség kockázatát.

Az autizmus spektrum zavar (ASD) egyik fő rizikófaktorának tartott SYNGAP1 gén egyes változatai nem csak a szinapszisok funkcióit, hanem az agykérgi idegi hálózatok kialakulását is befolyásolják.

Az FDA a fázis III Marigold vizsgálat adatai alapján már idén gyógyszerjelölti státuszba veheti a súlyos epilepsziás rohamokkal járó, CDKL5 mutáció kezelésére szolgáló ganaxolon hatóanyagot.

A genetikai tényezők és a szocioökonómiai státusz egyaránt befolyásolja az idegrendszer működését, de kevéssé ismert e két tényező egymástól független hatása a serdülő agy fejlődésére.

Megjelentek az első olyan DNS-tesztek, amelyek a poligénes öröklődésű tulajdonságok és betegségek, így pl. az intelligencia vagy a diabétesz- és rákkockázat mértékét tudják előre jelezni az embriókban.

Egy új vizsgálat szerint a fiatal felnőttek jelentős alkoholizálása megváltoztatja az anyagcseretermékek megoszlását, ami a központi idegrendszer szürkeállományának csökkenéséhez vezet.

A szkizofréniával összefüggő gén alapvető szerepet játszik a magzati agyfejlődésben, ami megerősíti azt a hipotézist, hogy ez a betegség az agy korai fejlődésének zavaraira vezethető vissza.