Egy új tanulmány szerint az SGLT-2 gátlók 35%-kal csökkenthetik 2-es típusú cukorbetegekben a demencia kialakulásának kockázatát.

Munkánk célja a robotasszisztált parciális nefrektómia (robot- assisted partial nephrectomy, a továbbiakban RAPN) műtéttel szerzett kezdeti tapasztalataink összefoglalása. Adatainkat retrospektív módszerrel nyertük a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjában elvégzett első RAPN műtétek adatainak elemzésével. 2022 októbere és 2024 áprilisa közt 53 robotasszisztált parciális nefrektómiát végeztünk. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár részéről folyósított finanszírozás sajátos helyzetünkből adódó hiánya miatt az első nyolc hónapban csak 16, majd a második kilenc
hónapban 37 beteget műtöttünk meg. A PADUA-score alapján a műtétek 55%-a az egyszerű, 36%-a a közepes, míg 9%-a a kifejezetten bonyolult kategóriába tartozott. Az átlagos
konzolidő 134 perc volt, ami a gyakorlat növekedésével csökkenő tendenciát mutatott. Az átlagos meleg iszkémiás idő 12 perc volt. Nyílt műtéti konverzióra nem került sor, de egy alkalommal radikális nefrektómia történt a peritóneum tumoros infiltrációja miatt. Betegeinket a posztoperatív harmadik
napon bocsátottuk el klinikánkról. A RAPN bevezetése klinikánkon az első vidéki központként sikeres volt. Az átállás a laparoszkópos parciális nefrektómiáról annak
ellenére hamar jó eredményeket hozott, hogy az első nyolc hónapban OEP-finanszírozás hiányában kevés műtétet tudtunk csak végezni. Eredményeinken világosan látszik, hogy
az irodalomban leírt, évente 20-30 robotasszisztált műtét elvégzése operatőrönként minimálisan szükséges.

Magy Onkol 68:243-247, 2024

A dohányzásról való leszokás 3 év elteltével csökkenti a hidradenitis suppurativa kockázatát.

A vizsgálat során kérdőívekkel szerették volna felmérni az SM-betegek COVID-19 oltásokkal kapcsolatos kilátásait és tapasztalatait, illetve azonosítani a betegek oltási hajlandóságát befolyásoló tényezőket.

Egy összehasonlító vizsgálat szerint a vitiligo más halálokok ellen is fokozott védelmet nyújthat.

Új adatok szerint a csontritkulás elleni gyógyszerek hosszú távú alkalmazása csökkenti a törést követő halálozási kockázatot.

A nyugtalan láb szindróma összefüggésbe hozható a demencia megnövekedett kockázatával az idősebb felnőttek körében.

Dolgozatunk célja a kolorektális szűrés részvételi mutatóinak elemzése 2008–2021 között. Az elemzésben felhasznált adatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak a 2008–2021 közötti időszakra vonatkozóan. A diagnosztikus és a szűrési célú székletvérvizsgálatokat egyaránt elemeztük. Eredményeink szerint az átszűrtség alacsony, mindössze 5,1–6,8% között változott a vizsgált években. 2008–2019 között kismértékben emelkedett a részt vevő betegek száma. A legmagasabb betegszám 2019-ben figyelhető meg (178 568 fő). 2020-ban, 2021-ben jelentős csökkenést látunk, ami a Covid–19-pandémia következménye. A vizsgált teljes időszak betegszámában (2 233 963 fő, 938 223 férfi, 1 295 740 nő) a legnagyobb arányban a székletvér kimutatása szerepel immunkémiai módszerrel (OENO-kód: 22631). 2021-ben megyei szinten a legmagasabb betegszámot Csongrád-Csanád megyében (994 beteg/10 000 fő), a legkevesebbet Békés megyében (218 beteg/10 000 fő) láthatjuk. A nők részvételi aránya minden megyében magasabb, mint a férfiaké. A kolorektális szűrésen való részvétel nagyon alacsony. A kolorektális halálozás megelőzése érdekében a részvételi arány növelése szükséges.

Dolgozatunk célja a szervezett népegészségügyi emlőszűrési program 6–10. szűrési körei részvételi mutatóinak meghatározása (2012–2021). Az elemzésben felhasznált adatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak. A vizsgált időszak a 2012–2021. évi időszakot tartalmazza. A diagnosztikus és a szűrési célú mammográfiás vizsgálatokat egyaránt elemeztük. A 2012–2019 közötti lefedettség (átszűrtség + átvizsgáltság együtt) a 48,1–51,5%-os sávban változott, ami a 2020–2021-es szűrési ciklusra 31,8%-ra csökkent. Ezen belül az átszűrtség a 30,3–31,2%-os sávból 20,0%-ra csökkent, míg az átvizsgáltság a 17,7–20,7%-os sávból 11,8%-ra csökkent. A szűrési és diagnosztikus célú mammográfiás vizsgálatok száma csökkenő tendenciát mutat. Az emlőrák miatti halálozás érdemi csökkentéséhez az emlőszűrési program részvételi arányainak emelése szükséges.

A dolgozat célja annak meghatározása, hogy Magyarországon a nők hány százaléka vesz részt nőgyógyászati citológiai vizsgálaton akár szűrővizsgálat keretében, akár az egyéb nőgyógyászati vizsgálatok során. Az elemzésben felhasznált adatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak. A vizsgált időszak a 2008–2021. évi időszakot tartalmazza. A diagnosztikus és a szűrési célú citológiai vizsgálatokat egyaránt elemeztük. A diagnosztikus célú vizsgálatok száma csökkent. A 10 000 női lakosra jutó betegszám 2021-ben országos átlagban 840 volt. A legmagasabb arányt Hajdú-Bihar (1464 fő/10 000 női lakos), Tolna (1443) és Baranya (1254) megyékben láttuk. A szűrésben a kenetvételhez képest alacsonyabb a citológiai vizsgálatok száma. 28%-ról 17%-ra csökkent az éves részvételi arány. A diagnosztikus citológiai vizsgálatok betegszáma és részvételi aránya csökkent a vizsgált időszakban. A szűrési citológia hozzáadott értéke mérsékelt, a részvételi hajlandóság alacsony, elmarad a várható értéktől