A plazmafehérjékből származó sejtspecifikus öregedési órák több szervrendszerre kiterjedő kockázatbecslést tehetnek lehetővé.

Az apa étrendje már a fogantatás előtt befolyásolhatja a születendő gyermek egészségét és testösszetételét.

Bár a szívtumorok ritkák, elhelyezkedésük és változatos megjelenésük mi­att diagnosztizálásuk és terápiájuk jelentős kihívás. A képalkotó eljárások fejlődésével lehetővé vált ezen elváltozások pontosabb megítélése, így sok esetben már a szövettani vizsgálatot megelőzően következtethetünk az eredetükre. Összefoglalónkban áttekintjük a szívtumorok leggyakoribb típusait, klinikai jellemzőit, diagnosztikáját és kezelési stratégiáját.

Érett, zománcot termelő sejtek hozhatók létre humán őssejtekből, ami megteremti az alapot a jövőbeni biológiai alapú zománcregenerációs eljárásokhoz.

A biomarkerek – a fiziológiás élettani folyamatok, kóros állapotok vagy farmakológiai válaszok objektíven mérhető jellemzői – nélkülözhetetlen eszközzé váltak a modern medicinában. Az elmúlt öt évben a proteomika, a genomika, a folyadékalapú biopszia és a mesterséges intelligencia rohamos fejlődése alapvetően átalakította a biomarker vezérelte ellátás lehetőségeit: a betegségek korábbi diagnózisa, a pontosabb terápiás ellátás és a kezelések valós idejű monitorozása vált elérhetővé. Ez az összefoglaló a legfrissebb szakirodalmat szintetizálja, hogy áttekintést nyújtson a jelenleg a klinikai gyakorlatban használt biomarkerekről a főbb orvosi szakterületeken, bele­értve a gyulladásos megbetegedéseket, a szív- és érrendszeri betegségeket, az onkológiát, a neurológiát, valamint az anyagcsere-rendellenességeket.

 A modern orvoslás talán legdinamikusabban fejlődő területe a biomarkerek kutatása és ezek klinikai alkal­mazása. A technológiai fejlődés mellett ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy egy laboratóriumi eltérés önmagában nem jelent diagnózist, betegséget, mivel a beteg klinikai és egyéb leleteivel együtt kell értékelnünk ezt. Egy biomarker igazi értékét, analitikai megbízhatóságát és kli­nikai validitását elsősorban az határozza meg, hogy használatával tudjuk-e javítani a klinikai döntéshozatalt és a beteg ellátá­sának eredményességét.

A fehérje az oszteoporózis vagy a csonttörések kezelésében hozhat áttörést.

Minél hosszabb ideig tartott a kizárólagos szoptatás, annál alacsonyabb volt az ADHD‑tünetek szintje három, öt és nyolc éves korban.

A csak nőkben előforduló különleges RNS a vérképző és az immunrendszerben is fontos szerepet tölthet be.

A mammográfia, a poligénes és klinikai kockázati mutatók kombinációja jóval pontosabban azonosítja az emlőrák kialakulásának leginkább kitett nőket, mint a korábbi módszerek.