A COVID-19 nem csak a sokfajta és gyakori neurológiai szövődmények miatt veszélyes, hanem mert hosszú távon növelhetik a neurodegeneratív betegségek előfordulását és súlyosságát.

A kar csontjai közül az alkarcsontok törnek a leggyakrabban, többnyire disztálisan, kinyújtott kézre esés miatt. A diagnózist röntgen vagy ultrahang erősítheti meg. Ha az első vizsgálat nem igazol törést, a gyanú azonban fennáll, 7–14 nap múlva újabb felvételt kell készíteni. Gyermekeknél gyakori az elhajlásos törésnek is nevezett inkomplett kompressziós fractura, mely nem jár a corticalis állomány folytonossághiányával, illetve a zöldgallytörés, amikor a corticalis is sérül. Felnőtteknél a radius disztális törése a leggya­koribb. Az ulna diaphysisének izolált („gumibot”) töréseit gyakran az alkart ért közvetlen erőbehatás idézi elő. A mindkét alkarcsontot érintő kombinált törések általában sebészeti repozíciót igényelnek.

A gépi lélegeztetésre kerülő COVID-19-es betegek hasra fektetése tartós idegkárosodáshoz vezethet.

Egy új vizsgálat szerint a pajzsmirigy teljes eltávolítása segíthet a Hashimoto betegségben szenvedők - megfelelő hormonpótlás ellenére is fennálló-  tüneteinek enyhítésében.

A méhnyakrák teljeskörűen tisztázott patomechanizmusa, az orvosi tech­nológia fejlődése és a valós idejű egészségnevelés globalizációja elérhető közelségbe hozta a betegség eradikációjának lehetőségét. Az invazív esetek előfordulási gyakorisága a populációs szintű prevenció hiányosságainak mérőszáma. A korai esetek műtéttel gyógyíthatók, akár a fertilitás meg­őrzésével is.

Az egy vagy több kulcsfontosságú nyirokcsomóba metasztatizált melanóma standard sebészeti kezelése nem hosszabbítja meg a túlélést – állítják a The New England Journal of Medicine című lapban megjelent tanulmány szerzői.

A felnőttkori akut vállsérülések első ellátása az USA-ban gyakran a házior­vosra hárul. Az akromioklavikuláris ízület sérülései és a kulcscsont törései főként fiatalabb korban fordulnak elő. A vállízület mozgástartományát beszűkítő glenohumerális ficamok pl. kerékpárbaleset következményei lehetnek. A felkarcsont proximális része gyakran törik időskorban csekély erőbehatás miatt; fontosak ilyenkor a mozgástartomány megőrzését, az izomerő fokozását célzó gyakorlatok. 

A császármetszések számának emelkedésével folyamatosan emelkedik a potenciális szülészeti sürgősségi állapotok előfordulása is.

Jelen számunk Hazai Aktualitása egy amerikai történet, Iffy László élvezetes írása. Azért amerikai, mert jól demonstrálja az amerikai szülészet átgondolatlan útvesztőit, melyek eredményeképpen több ezer plexus brachialis sérül meg szülés alatt, nyomorékká téve az ártatlan, egyébként egészsé- ges gyermekeket, másrészt azért hazai, mert ha a felnövő szülészgenerációnk nem ismeri meg és nem fogadja el Iffy professzor intelmeit, akkor ilyen szempontból mi is az USA sorsára juthatunk. Hazánkban szerencsére régóta ismert és bevett gyakorlat a szülés kétlépcsős vezetése a magzati vállak elakadása esetén, mellyel az esetek döntő többségében kivédhetők az idegsérülések. A nagyon tanulságos történetből megismerhetjük Iffy professzor több évtizedes harcát Amerikában a vállak elakadásából és annak helytelen és eredménytelen megoldásából származó, rendkívül sok kártérítési feljelentést és hatalmas kifizetett összegeket követelő amerikai szülésvezetési gyakorlat megváltoztatásáért. Tanításának lényege, hogy ha minden igyekezet ellenére mégis elakadnak szülés kapcsán a vállak, akkor nem szabad húzni a magzat fejét, hanem meg kell várni a következő fájást és azzal szinkronban szabad csak a magzati fej kifejtésére vállalkozni.

Egy 30-as éveiben járó New York-i asszony petefészeklekötés elvégeztetése céljából kereste fel nőgyógyászát 2009-ben.