A közlemény a nemzetközi, multicentrikus, retrospektív, megfigyelésen alapuló, pre-post tervezésű, a kelet-közép-európai régió 5 országának – így Bulgária, Csehország, Litvánia és Románia mellett Magyarország – rész­vételével zajló BREEZE vizsgálat magyar eredményeit ismerteti, melyek valóélet-beli evidenciákat szolgáltatnak a benralizumabbal kezelt, súlyos eozinofil asztmás betegek körében hazánkban. A vizsgálat eredményei iga­zolták a szer hatékonyságát az eozinofildeplécióban, ezen keresztül pedig a klinikai mutatók javulásában, így az exacerbációk és a szisztémás szteroid igény csökkentésében.

A gombaspórák mindmáig az aeroallergének azon csoportját képviselik, amelynek allergén tulajdonságairól és forrásairól a legkevesebb információ áll rendelkezésre. A gombák okozta allergiás megbetegedések diagnosz­tizálása a legtöbb klinikus számára ismeretlen, úttalan vadonnak tűnik, ahová az ember nem szívesen teszi be a lábát. Ennek oka, hogy a klinikák által beszerezhető allergének csupán kis töredékét képezik a betegek valós környezetében általában fellelhető allergéneknek. Miért alakult ki ez a di­agnosztikai szakadék, és hogyan hidalható át környezeti vizsgálatokkal? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

A pitvarfibrillációhoz társult rheumatoid arthritis esetén nagyobb az ischaemiás stroke kockázata, mint a csak pitvarfibrillációban szenvedőknél.

Az új kutatás is alátámasztja azt az egyre növekvő számú bizonyítékot, mely szerint a COVID-19 betegség hatással lehet a mentális egészségre.

Francia adatok szerint a COVID-19 emlékeztető oltás beadását követően a magas SM-aktivitású betegeknél kis mértékben megnövekedett a visszaesés kockázata.

A poszt-COVID szindróma bármely, a vírusfertőzésen átesett betegben kialakulhat és megközelítőleg a betegek 10%-a tapasztal elhúzódó tüne­teket.¹ A betegek legnagyobb hányadában spontán regresszió jelentkezik szupportív kezelés, tüneti terápia és életmódbeli változtatások (pihenés, fokozatosan növelt fizikai aktivitás) mellett. A szindróma több szervrend­szert is érinthet, mely alapvetően meghatározza a tünetek sokszínűségét. Általános szimptómaként gyengeség, fáradtság, generalizálódott fájdalom és láz fordultak elő. Jelen írás a pulmonológiai vonatkozásokat öleli fel.

Egyes betegeknél még a fertőzés után 2-3 évvel is észlelhető pszichiátriai probléma és a kognitív funkciók romlása.

A nirszevimab egyetlen intramuszkuláris dózisa csökkenti az RSV miatti kórházi kezelés valószínűségét az átlagos kockázatú csecsemőknél az első életévben.

Az influenzafertőzés növeli az akut szívinfarktus rövid távú kockázatát, különösen azoknál, akiknél korábban nem diagnosztizáltak koszorúér-betegséget.

Egyes csoportok (nők, feketék) esetén a modellek sokkal kevésbé pontos diagnózist adnak.