A korai gyermekkorban diagnosztizált autizmus genetikailag és lefolyásában is eltér a későbbi életszakaszban azonosított autizmustól, ami megkérdőjelezi azt a felfogást, hogy ez a neurológiai zavar egyetlen, egységes rendellenesség.

Mesterséges intelligencia alkalmazásával sikerült meghatározni egy biomarker-panelt, ami már 10-15 évvel a tünetek előtt kimutathatja a betegséget.

A szédülés hátterében számos különböző etiológiájú kórfolyamat állhat, ezért differenciáldiagnosztikája összetett. A panaszok sok esetben megszüntethetők, ha a diagnózis helyes és a megfelelő kezelést alkalmazzuk.

Egy nagy exom-szekvenálási vizsgálatban nyolc olyan gént azonosítottak, amelyek mutációi összefüggésbe hozhatók a szkizofrénia kialakulásával.

Közvetlenül az agy szaglóközpontját stimulálja az új eljárás gyenge rádióhullámok segítségével.

Kanadai kutatók jellegzetes mintázatot fedeztek fel a még nem diagnosztizált SM-betegek orvoshoz fordulási szokásaiban.

Új, nem invazív módszert sikerült kidolgozni az agyhártyagyulladás gyors, fájdalommentes kimutatására.

A fogamzásgátló módszerek közül az orális fogamzásgátló készítmények terjedtek el a legszélesebb körben, és azok közül is leginkább az ösztrogént és progeszteront egyaránt tartalmazó, kombinált orális fogamzásgátlók. Vannak azonban olyan társbetegségek és állapotok, amikor ezek helyett in­kább a kizárólag progeszteront tartalmazó készítmények szedése ajánlott.

Az addikciók közé kellene sorolni az ultrafeldolgozott élelmiszerek iránti sóvárgást egy kutatócsoport szerint.

A neuronok lipideket is felhasználnak az energiatermelésükhöz - ennek hibája állhat egyes neurodegeneratív betegségek hátterében.