Már a légszennyezés kis mértékű emelkedése is összefüggést mutat a Lewy‑testes demencia (LBD), valamint a Parkinson‑kórhoz társuló demencia fokozott kockázatával.

Fontos figyelnünk a légzőszervi kockázatok megfelelő kezelésére a növekvő hőmérséklet idején.

A „meghűléses” betegségek fő kórokozója a rhinovirus, de kétszáznál több féle vírus okozhatja és bakteriális fertőzés is súlyosbíthatja a tüneteket. Az influenza gyengébb immunrendszerűeknél, újszülötteknél, időseknél akár halálos is lehet. A tüneteket az immunrendszer fertőzésre adott reakciói váltják ki. 

Szerzők részletesen tárgyalják a klímaváltozás egészségi állapotra gya­korolt hatásait és ezek összefüggését az érintett populációk jellemzőivel. Szólnak a hőhullámok kiváltotta egészségkárosodásokról, a fokozódó légszennyeződés és az ultraibolya sugárzás negatív következményeiről, a vízzel terjedő és a táplálkozással összefüggő kórképek fontosságáról, az allergiás betegségek számának és elterjedésének klímaváltozással kap­csolatos kérdéseiről, a vektorokkal terjedő fertőzések növekvő jelentősé­géről, részben saját vizsgálataik alapján elemzik a várható tendenciákat. Hangsúlyozzák, hogy az éghajlatváltozás hat az egészségügyi ellátórend­szerre is. A klímaváltozás oktatásának helye van az orvosképzésben és az orvostovábbképzésben.

A szálló por (szmog) koncentrációinak rövid kiugrásai különösen kisgyermekekben növelik a légúti fertőzések kockázatát.

A mérgező hatások manapság nem csupán úgy keletkeznek, hogy valami­lyen vegyszerből, gyógyszerből túladagolás történik, hanem a párhuzamosan szedett gyógyszerek, élelmiszerek, növényi készít­mények, amelyeket az előírásoknak megfele­lően adagolnak, egymás hatását úgy módo­sítják, hogy mérgezési tünetek alakulnak ki. Ennek igen nagy jelentősége van a foglalko­zási, környezeti expozíciók kapcsán, vagy az „egészségipar” által javasolt preventív hatású növényi kivonatok alkalmazásakor. A gyógy­szerek hatásait befolyásolják az élelmiszerek, a fűszerek, az alkoholos italok, kedélyjavítók, nyugtatók, altatók. Ezek az antibiotikumok hatásait is megváltoztathatják, sőt kóros immunológiai reakciókat képesek kiváltani a betegben, aminek hátterében sokszor ge­netikai polimorfizmus állhat.

A tüdőtágulás (emfizéma) az egyik leggyakoribb, legsúlyosabb és legke­vésbé gyógyítható a jellegzetes dohányosbetegségek közül. Megelőzésére, lefolyásának lassítására, tüneteinek enyhítésére azonban jó lehetőségek kínálkoznak.

A 10 és 2,5 µm alatti aerodinamikai átmérőjű részecskéknek történő rövid kitettség hatására növekszik a kardiovaszkuláris, illetve légzési megbetegedésekből származó halálozások száma.

Az Európai Unióban nagyszabású tervet készítettek, melynek megvalósításával a légszennyezettség 2030-ra jelentősen csökken. A légszennyeződés világméretű gondját súlyosbítja az ázsiai országokból származó “szennyeződés import”.

A „globális felmelegedés” jelentős egészségkárosodással fenyeget minden embert, minden országot. Fel kell készülnünk az élelmiszer- és vízkészletek csökkenésére, a fertőzések terjedésére, a szélsőséges időjárás, a tengerszint-emelkedés okozta népjóléti vészhelyzetekre. A levegő minőségének romlása növelheti a morbiditást és a mortalitást. Mindez először és elsősorban a sérülékeny populációkat – gyerekeket, idősebbeket, szegényeket – fogja sújtani. A családorvosoknak szerepet kell vállalniuk az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében és az éghajlatváltozás kockázatainak csökkentésében. Felvilágosítással és példamutatással ösztönözzék betegeiket arra, hogy kevesebb vörös húst fogyasszanak és lehetőleg gyalog vagy biciklin közlekedjenek. A rendelők és kórházak energiahatékonyságát javíthatja az újrahasznosítás, a nem használt berendezések és a világítás lekapcsolása.