A sclerosis multiplex egy demielinizációval és az azt követő axonvesztéssel járó, krónikus autoimmun betegség, amelynek kezelésére ugyan több be­tegségmódosító terápia is rendelkezésünkre áll, a kórkép azonban továbbra sem gyógyítható. A betegség patofiziológiájának pontosabb megismeré­sével egyre több terápiás célpont és kezelési lehetőség leírására került sor, köztük a T- és B-sejteket, mikrogliát, ferroptózist és a bélmikrobiomot célzó farmakológiai, sejtalapú és életmódot érintő kezelésekére is. Az alábbi­akban a már elérhető és a még vizsgálat alatt álló terápiás lehetőségeket foglaljuk össze.

Egy 117.000 egészségügyi dolgozó bevonásával végzett megfigyeléses vizsgálat eredményei szerint a magasabb növényi zsiradéktartalmú táplálék fogyasztása csökkenti a stroke kockázatát.

A laboratóriumi leleteket nézve orvosa azt mondta Önnek, hogy a normá­lisnál magasabb a vérében a vérzsírok szintje, azaz – orvosi szakkifejezéssel – hiperlipidémiája van. De mit jelent ez? Milyen érték felett kórosan ma­gas a vérzsírszint? Honnan lehet észrevenni, hogy baj van? Mit lehet tenni a megszüntetésére, vagy még inkább a megelőzésére?

A zsírszövet fejlődése, működése transzkripciós faktorok hálózatán ke­resztül zajlik. A molekuláris események összehangolásában – s így az adipogenezisben, lipidmetabolizmusban, inzulinérzékenységben – a peroxiszóma proliferátor aktiválta receptor-γ (PPARγ) különös jelentőséggel bír. A jelátvitellel összefüggő zsírszövet-működési zavarok állnak az el­hízás és a hozzá társuló anyagcsere-betegségek hátterében. Az emberi barna zsírszövet metabolikusan igen aktív, a fehér zsír közötti bézs sejtek is potenciálisan termogén tulajdonságúak. Rágcsálókon és emberen vég­zett vizsgálatok alapján lehetőség nyílik az energiafelhasználást stimuláló gyógyszerek, tényezők alkalmazására az elhízás elleni kezelésben.

Az állati eredetű fehérjeforrások majdnem a teljes lakosság étrendjében szerepelnek, általában naponta több alkalommal is. Szükségesnek, termé­szetesnek és magától értetődőnek tűnik ezeknek az élelmiszereknek a napi fogyasztása. Mégis, egyre több tudományos bizonyíték enged arra követ­keztetni, hogy az állati eredetű táplálékok fogyasztása hozzájárulhat számos civilizációs megbetegedés kialakulásához, illetve súlyosbíthat már kialakult betegségeket. A cikk a teljesség igénye nélkül igyekszik felhívni a figyelmet arra a növekvő mennyiségű kutatási eredményre, amely segít tisztázni az összefüggéseket a táplálkozás és a civilizációs betegségek között.

Mivel a szív-érrendszeri megbetegedések előfordulási aránya a fejlett társadalmakban nő, nem lehet eléggé hangsúlyozni a prevenció, az életmódváltoztatás szükségességét.

Az egészséges életmóddal foglalkozó szakemberek a drasztikus módszerek helyett inkább a folyamatos életmódváltoztatást javasolják.

Dr. John Mandrola szív-elektrofiziológusként dolgozik a Kentucky állambeli Louisville-ben, írásai népszerű weboldalakon jelennek meg rendszeresen. Szabadidejében vagy biciklizik, vagy tanul.

A transz zsírok az élelmiszeripar igen fontos segédanyagai: tartósítják a sütőipar termékeit és ízfokozók, de kardiovaszkuláris veszélyeik miatt fokozatosan kivonják őket a forgalomból. Most újabb kedvezőtlen mellékhatásukra derült fény: rontják az emlékezőtehetséget.

Ha a nők 20 éves koruktól betartanak hat életviteli szabályt, kardiovaszkuláris kockázatuk 73%-kal csökkenhet. Akkor is jelentős a rizikócsökkenés, ha már fennáll valamilyen, nem elhatározástól függő kockázati tényező: cukorbaj, hipertónia vagy hiperkoleszterinémia.