A háborús traumák feldolgozásában a traumafeldolgozás háromfázisú mo­delljét követjük, mely stabilizációs szakaszból, a traumával való konfron­táció szakaszából és végül az integráció szakaszából áll. A túlélőkkel való munka során mindig figyelembe kell vennünk az egyén felkészültségét és pszichés toleranciáját.

Háromból két, sepsisből felgyógyult beteg újonnan kialakult testi vagy lelki károsodásoktól szenved. Kognitív deficit vagy depresszió léphet fel, nehe­zebben boldogul a beteg a mindennapi életben, romlik az életminősége, a munkaképessége csökken. Már az akut kezelés során törekedni kell a következmé­nyek korai felismerésére és kezelésére.

Egy új kutatás kapcsán felmerült, hogy a menopauza során bekövetkező ösztrogén-hiányos állapottal magyarázható, hogy a nőknél jóval gyakrabban alakul ki Alzheimer kór, mint a férfiaknál.

A későbbi életkorban bekövetkező menopauza jobb memória funkcióval társul.

A demencia nem betegség, hanem tünetcsoport, szindróma, amelyet me­móriazavar és lebenytünetek (afázia, agnózia, apraxia vagy a frontális végrehajtó funkciók zavara) alkotnak. A demens betegek száma Magyar­országon 150–300 ezer lehet. Bár demenciát számos betegség okozhat, leg­gyakoribb oka (akár 70%-ban) az Alzheimer-kór. A mindennapi funkciókban zavart okozó demenciát az enyhe kognitív zavar stádiuma előzi meg, azt pedig a prodromális szakasz. A demencia okát nem ismerjük, csak kockázati és protektív tényezőkről tudunk. Mivel a tünetek evolúciója éveket-évti­zedeket vesz igénybe, hosszú idő áll rendelkezésre a kockázati tényezők módosítására, a demencia megjelenésének késleltetésére.

A pszichomotoros sebesség jó előrejelzője lehet annak, hogy az egyéb kezelésekre rezisztens depressziósok közül kik fognak reagálni a subcallosalis gyrus cinguli mély agyi stimulációjára.

Bár számos vizsgálat igazolta, hogy alacsony szérum 25-hidroxivitamin D koncentráció mellett gyakrabban és súlyosabb formában jelennek a meg a kognitív zavarok, nem világos, hogy mennyi D-vitamin pótlás szükséges a kognitív funkciók javításához, illetve a szellemi hanyatlás kivédéséhez.  

Németországi és nemzetközi vizsgálatok szerint jelentős különbségek lehetnek a kognitív károsodással élő és a mentálisan ép páciensek fájdalmainak kezelése között. Ennek egyik lehetséges oka, hogy a kognitív károsodás korlátozhatja a beteget fájdalmainak kifejezésében. Szerepelhetnek az okok között az illetékes orvosi szakmák képviselőinek a fájdalomcsillapító gyógyszerek hatásával és adagolásával kapcsolatos hiányos ismeretei és fenntartásai is. Németországban ezen a területen további kutatásokra van szükség, mert a betegek alulkezelése tartósan fennálló probléma, és evidenciákon alapuló ajánlások megfogalmazásához nincs még elég adat.

A radioterápia (RT) sok agydaganat esetében hatásos kezelés, azonban károsan hathat a neurokognitív működésre. Az agyszövet irreverzíbilis fokális vagy diffúz nekrózisa miatt enyhe-súlyos kognitív zavarok alakulhatnak ki.

A magas vérnyomásban szenvedő gyermekek rosszabbul teljesítenek a figyelmet, a verbális készségeket és a vizuális emlékezetet mérő teszteken – hozták nyilvánosságra egy jelenleg is zajló vizsgálat első eredményeként.