A földrészekre kiterjedő pandémiák jelentősen befolyásolták a történelem menetét. Uralkodók halála, és hadseregek pusztulása, a gazdaság szétesése a következmény. A kórokozók folyamatos változása, a fogékony populáció számának növekedése miatt a pandémiákra a jövőben is számíthatunk. Tehát nem az a kérdés, hogy lesznek-e világjárványok. A kérdés az, hogyan tudjuk kezelni, tudunk-e tanulni a tapasztalatokból, azt tudjuk-e helyesen használni. A „One Health” – „Egy egészség” koncepció segíthet ebben.

Két évvel az amerikai engedélyezést követően az EMA CHMP pozitívan véleményezte az influenza kezelésére és profilaxisára szolgáló Xofluza (baloxavir marboxil) tablettát.

Az újabb, nagy riadalmat keltő járvány terjedésének megakadályozása azért nehéz, mert nem mindig okoz jelentős tüneteket és a vírust tünetmentes fertőzöttek is terjeszthetik.

A BLOCKSTONE fázis III vizsgálatban a preventíven adott Xofluza csaknem a tizedére csökkentette az influenza kialakulásának kockázatát.

Az FDA május 13-án engedélyezte az influenza vírusok genetikai jellemzésére alkalmas FluChip-8G diagnosztikai teszt forgalmazását.

Az FDA 20 év után új influenza elleni szert engedélyezett (Xofluza), a tabletta formájú készítményből egy darabot kell bevenni a fertőzés jelentkezésének első két napjában.

A zoonózisok komoly veszélyt jelentenek az emberiség egészségére és fenntartha­tó fejlődésére. (45) Az emberi fertőző betegségek nagy része és az újonnan megjelenő kórokozók döntő többsége zoonózis. Diagnosztizálásukat a sokszor nem jellegzetes tünetek nehezítik, (46) ezért a klinikai tüneteken, jeleken túl az epidemiológiai helyzet ismerete is fontos. 

Az influenza epi- és pándémiái több száz évre nyúlnak vissza. Az utolsó pándémia kedvező halálozási statisztikái újabb elemzések szerint alábecsülték a járvány sú­lyosságát. Kohorszvizsgálati adatok alapján szövődményes esetekben hasznosak a neuraminidázgátlók. A két cirkuláló influenza B törzs elkülönülése miatt a WHO újabban kvadrivalens vakcinát ajánl. Új adatok segítik a vita eldöntését, hogy volt-e összefüggés a 2009-es pándémia elleni adjuváns vakcina és a narkolepszia elő­fordulása között. Az 1918-as világjárvány óta az összes pándémiát madárinfluen­za-vírusok idézték elő, folyamatos figyelésük a pándémiás készenlét alapfeltétele. A 2013-ban humán fertőzéseket és haláleseteket okozó új H7N9 törzs figyelése kü­lönösen nehéz.

A H7N9 vírus először Kínában jelent meg, tavaly februárban. Az egyéb típusú influenza leküzdése után megjelenő CD8+T limfociták az új vírussal szemben is nyújthatnak bizonyos fokú védettséget.

Az elmúlt húsz év bebizonyította, hogy az élő kórokozók okozta betegségek elleni küzdelem kétségtelen eredmé­nyei ellenére a járványos betegségek nem tűntek el. A HIV/AIDS felbukka­nása szemléletváltozást eredménye­zett, egyértelművé téve, hogy a fertőző betegségek leküzdése globális fel­adat. Az „egy a világ – egy az egész­ség” gondolatának megszületését az a felismerés motiválta, hogy a világon felbukkanó járványok többsége az ál­latvilágból származik. Az antimikrobás szerek fejlesztése leállt, a multidrug- és pánrezisztens kórokozók terjedésének megakadályozásában pedig a megelő­zésre helyeződött a hangsúly. A járvá­nyos betegségek elleni küzdelemben a védőoltások fejlesztése jelenti az elő­relépést. Más problémákat kell megol­dani az egészségügyi ellátással kapcsolatos és másokat a klímaváltozással, a természeti katasztrófákkal és a fegy­veres konfliktusokkal összefüggő fertő­zések esetén.