Összefoglaló: Az elmúlt évtizedekben jelentősen megszaporodott az allergiás megbetegedések incidenciája. Számos káros pre-és postnatalis tényező az első ezer napban diszbiózishoz vezet. A diszbiózis károsítja az adaptív immunrendszert és az epigenetikai szabályozást. Ezen tényezők együttesen gátolják az újonnan bevezetett ételekre a tolerancia kialakulását és könnyebben alakulnak ki allergiás kórképek. Csecsemőkorban anyatej hiányában a tápszerek szimbiotikummal történő szupplementációja képes megakadályozni és/vagy meggyógyítani a diszbiózist, ennek következtében kisebb lesz a valószínűsége az allergiás megbetegedések kialakulásának, különösen a genetikailag érintett csecsemőknél.

Kutatók szerint a korrekciós folyadékokban, festékeltávolítókban, fegyvertisztítókban, aeroszolos tisztítószerekben általánosan használt egyik vegyszer lehet a Parkinson-kór drámai növekedésének egyik kiváltóoka.

A Houston Egyetem kutatói olyan oltóanyagot fejlesztettek ki, amely képes neutralizálni a fentanil eufóriát okozó hatását.

A csípő- és térdprotézisek beültetésénél kezdetektől fogva az egyik legna­gyobb kihívást a beültetett idegen anyag körüli bakteriális fertőzés jelentet­te, ami a mai napig az egyik legsúlyosabb szövődmény. Az utóbbi években az ortopédia figyelme fokozottabban a periprotetikus infekciók témaköre felé fordult; számos munkacsoport foglalkozik a témával. Összefoglaló közlemények, áttekintő cikkek sora született a témakörben az utóbbi 5–10 évben, ám Magyarországon ilyen jellegű mű ez ideig nem jelent meg. Az ízületi protézisek körüli bakteriális infekciók korszerű diagnosztikájával és kezelési elveivel foglalkozik ez a tanulmány.

A molekuláris diagnosztika eszköztára változatos és sok esetben egy kér­désre több technológiai megközelítéssel is lehet válaszolni. Az első kérdés mindig a klinikai esetek szükséglete, azaz mire szeretnének az adott szi­tuációval kapcsolatban a klinikusok választ kapni, milyen érzékenységgel és milyen variációkra, mennyi időn belül. A diagnosztikai szakemberek ezeknek az igényeknek megfelelően választják ki, állítják be és alkalmaz­zák a módszereket. A legfontosabb, hogy az eredmény megbízható, tehát minőségbiztosított legyen, a klinikai döntési szituációban ott legyen, ér­telmezéssel, interpretációval egészüljön ki és elegendő legyen a döntés meghozatalához, ezen túl legyen lehetőség az eredményekkel az eset ös­szefüggésében konzultálni.

Az asztma kezelésében alkalmazott vényköteles gyógyszerek koraszüléssel és kis születési súllyal társulnak, különösen akkor, ha felfüggesztik adásukat a terhesség idejére.

Az EMA CHMP) pozitívan véleményezte a prosztatarák kezelésére szolgáló Nubeqa (darolutamid) készítményt.

A QUAZAR AML-001 vizsgálatban az akut mieloid leukémia kezelésére szánt CC-486 (azacitidin) sikeresen teljesítette az összes elsődleges és másodlagos végpontot.

Az FDA súlyos hipoglikémia kezelésére engedélyezte a Gvoke (glukagon) autoinjektorral adagolható, szobahőmérsékleten is stabil készítményt.

A szkleroderma autoimmun betegség, szinte bármelyik szervet érinthe­ti. Bár a diagnózis riasztóan hangzik, életmódjával a beteg is sokat tehet állapota és életminősége javításáért. A szkleroderma olyan idült állapot, amivel meg kell tanulni hosszan együtt élni.