Dr. Mészner Zsófia cikkei

Részletesen foglalkozik a családtervezés szempontjából fontos megelőzendő infekciók – rubeo­la, pertusszisz, varicella – klinikumával és a prevenció jelentőségével az ezekre még fogékony párok gondozásában. Végezetül kitér az influenza és a pneumokokkusz-fertőzés megelőzésének felnőttkori vonatkozásaira.

Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet 2014 májusától szeptember végéig valósította meg fenntartható fejlődéssel kapcsolatos KEOP pályázatát. Cikkünk a projekt elemeit, eddigi tapasztalatait és a jövőbeni terveket ismerteti.

A járványos hepatitis A vírus védőoltással megelőzhető, alapvetően jóindulatú és jó gyógyhajlamú fertőzés, mely igen ritkán, fulmináns lefolyással halálos kimenetelű is lehet. A közlemény a közelmúltban tapasztalt hazai járvány kapcsán veszi sorra a hepatitis A infekció epidemiológiai, klinikai jellemzőit és a prevenció eszközeit.

A szimpózium sajnálatosan aktuális, ugyanakkor nem könnyen befolyásolható problémakörrel foglalkozik: a serdülőkori szerhasználattal és a gyermekkori kövérséggel.
 

Összefoglalás

Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott Magyarország méltán lehet büszke védőoltási rendjére és annak eredményeire. Kevés olyan ország van ugyanis nemcsak a frissen csatlakozott, új tagországok között, hanem egész Európában, ahol az oltásokkal megcélzott 10, a magyar „védőoltási naptárban” szereplő fertőző betegség (tuberculosis, diphteria, pertussis, tetanus, polio, Hib, morbilli, rubeola, mumps és hepatitis B) epidemiológiai helyzete olyan kedvező, mint nálunk.
Az Európai Unióban az életkor szerint adott védőoltások rendjét – bár vannak harmonizációs törekvések – továbbra is minden tagország belügyének tekintik, az adott ország epidemiológiai és gazdasági helyzetének messzemenő figyelembe vételével. Dolgozatom első felében a magyar védőoltási programmal megcélzott fertőzésekkel és az alkalmazott vakcinákkal kapcsolatos aktuális újdonságokat, illetve az oltási naptárban nem reprezentált, de védőoltással már megelőzhető fertőző betegségek jelen helyzetét ismertetem mind országunkon belül, mind tágabb perspektívában, kitérve az egyes országok eltérő gyakorlatára.
A dolgozat végén a több mint három évtizede a Szent László Kórházban működő Védőoltási Szaktanácsadó tevékenységéről esik szó. A kórház gyermekrendelőjéhez kapcsolt szakrendelés a minden megyében működő, hasonló rendelések országos központja. Az ott végzett munka rövid vázolásával és értékelésével párhuzamosan említés történik a napjainkban magáról egyre többet hallató „antivakcinációs mozgalmak” hazai megjelenéséről is. Ezek képviselői a védőoltási rendet és a példamutatóan magas átoltottságot napjainkban fenyegető, a védőoltásokat általában vagy konkrétan ellenző irányzatok hívei, országonként más és más konkrét támadásponttal, a más országokban már lezajlott viták itthoni megjelenítésével kerülnek középpontba, bizonytalanságot, pánikot keltve a gyermekeik egészségét, jövőjét féltő laikus-féllaikus szülőkben.

Múlt év decemberében, Mosdóson került sor a megyei gyermekgyógyász szakfőorvosok éves értekezletére, melyet az újonnan alakult Országos Gyermek-egészségügyi Intézet (OGYEI) szervezett, és egyben ezt az alkalmat választottuk arra is, hogy az intézetet bemutassuk, terveinket a szakfőorvosoknak vázoljuk. Az értekezletet követően kaptam a megtisztelő felkérést a Gyermekgyógyászati Továbbképző Szemle főszerkesztőjétől, dr. Madácsy László professzortól, hogy a lap olvasóinak is foglaljam össze az ott elhangzottakat.

Bevezetés

Az OGYEI újonnan alakult, de valójában „régi-új” intézmény, mivel a korábbi, nagy múltú Országos Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Intézet (OCSGYI) egészen 2000-ig igen hasonló tevékenységet folytatott, nevezetesen a 0–18 éves korosztályt érintő egészségügyi és módszertani feladatok koordinálását és a szakfelügyelet vezetését. Az OCSGYI megszüntetése után a korábban egységesen ellátott feladatokat csoportonként külön intézetek látták el, míg a koordináló szerep a Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégiumra hárult. Az OGYEI 2003. július 1-jén érvénybe lépett alapító okiratában ismét egységes képviseletet kapott a gyermekegészségügy. Az intézet létrejötte egyben annak a – gyermekgyógyászat és gyermekellátás szempontjából igen lényeges – ténynek kinyilvánítása is, hogy itt nem egyszerűen az orvoslás egyik ágáról, hanem az egészségügyön belül egy önálló alrendszer működtetéséről van szó, mely a magyar lakosság egyötödét képviseli.

Az OGYEI alapító okirata

Az OGYEI állami feladatként ellátandó alaptevékenysége – az alapító okiratban rögzítetteknek megfelelően – a gyermekegészségüggyel, a gyermek jólétével és az ezekkel kapcsolatos gyermeki jogok érvényesítésével összefüggő feladatok egységes szemlélet szerinti ellátása.

Az intézet kiemelt feladata szűrővizsgálatok kérdése, illetve a fejlődésre és az egészségi állapotra jellemző szűrési eredmények vizsgálata. Epidemiológiai feladatai közé tartozik – az ÁNTSZ-szel együttműködve – a betegségekre, különösen a hazai vezető megbetegedésekre vonatkozó adatok elemzése. A populációs jelentőségű adatok hasznosítása érdekében javaslatokat kell tennie a szakmai kollégiumok és az ÁNTSZ felé. A primer és szekunder prevenció területén ki kell dolgoznia az újszülött-, csecsemő- és gyermekkori, valamint ifjúsági egészségvédelmi preventív rendszerek működési elveit, továbbá javaslatokat kell tennie az oktatási intézmények egészségügyi ellátásának egységes szerkezetbe foglalására.