Két fontos közleményt ajánlok a tisztelt olvasók figyelmébe a hozzájuk csatlakozó kommentárokkal együtt. Mindkét cikk német szerzők munkája, az első az alapvető életműködések monitorozásának előnyeit és veszélyeit, a második az infarktus okozta kardiogén sokk kezelését tekinti át. Az első cikkhez Gál János professzor, a másodikhoz Zima Endre adjunktus írt kommentárt. Az alapvető életműködések monitorozásával kapcsolatos közleményben a szerzők számos fontos kérdést tárgyalnak, így az intenzív terápiás alapmonitorozás célját, technológiai követelményeit, kategóriáit, indikációit és összetevőit; a szív és a keringés monitorozását (nem invazív és invazív vérnyomásmérés, EKG); a légzőszervek monitorozását (pulzoximetria, légzésfrekvencia, légzésmintázat); a laboratóriumi diagnosztikát; valamint a testhőmérséklet, a folyadékmérleg, a fájdalomcsillapítás és a szedáció monitorozásának probémakörét.
A szimpózium a klinikai kardiológia két fontos témáját tekinti át. Az első közlemény a coronaria stent beültetésben részesülő betegek kettős thrombocyta-aggregációs- kezeléséről, a második a szívelégtelenségben szenvedő betegek műtéti kockázatának felméréséről szól. F. M. Baer és E. Erdmann összefoglaló közleménye a coronaria stent beültetését követő kettős thrombocyta- aggregáció-gátlás kérdéseit tárgyalja. A téma a növekvő számú stentbeültetések miatt egyre nagyobb gyakorlati jelentőséggel bír.
Ez a szimpózium egy rövidebb és két hosszabb közleményt tartalmaz. Az első közlemény („Megfékezhetjük a kardiovaszkuláris betegség terjedését” címmel) rövid áttekintést ad a kardiovaszkuláris betegségek okozta népegészségügyi problémákról, a szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatos jelentős egészségügyi kiadásokról, az e betegségek kockázatának csökkentésére kínálkozó lehetőségekről, valamint az ezekkel kapcsolatos nehézségekről. A két részletes közlemény azt tárgyalja, hogy mi a szerepük az ACE-gátlóknak, illetve az angiotenzinreceptorblokkolóknak a kardiovaszkuláris betegségek kezelésében, a bizonyos betegségekkel kapcsolatos kardiovaszkuláris kockázatok csökkentésében, a halálozás megelőzésében. A kardiovaszkuláris megbetegedésekre jellemző, hogy a lakosság jelentős részét érintik, súlyos anyagi terheket rónak a társadalomra, a velük kapcsolatos kiadások tekintélyes részt képviselnek az egészségügyi kiadásokon belül.Ma az Egyesült Államokban a kardiovaszkuláris megbetegedésekkel kapcsolatos kiadások elérik a 368,4 milliárd dollárt. Nagy multicentrikus, placebokontrollos nemzetközi vizsgálatok igazolták, hogy az ACE-gátlók és az angiotenzinreceptor- blokkolók nemcsak effektív vérnyomáscsökkentő ágensek, hanem rendkívül hatásosak a szívelégtelenség kezelésében és megelőzésében is, továbbá képesek csökkenteni a myocardialis infarctus, a stroke, a cukorbetegség, a perifériás érbetegség, a vesekárosodás előfordulását, kockázatát.Kedvező hatásukat nemcsak a leginkább veszélyeztetett betegcsoportokban fejtik ki, hanem – miként a legújabb vizsgálatok igazolták – a mérsékeltebb kockázatú betegcsoportokban is. Az ACE-gátlók és az angiotenzinreceptor-blokkolók egyértelműen bizonyított, kedvező hatása ellenére a betegek jelentős része nem részesül ilyen kezelésben, vagy ha igen, gyakran nem megfelelő dózisban kapja a kiválasztott készítményt.
A következő oldalakon olvasható cikkek a klinikai kardiológia egyik legdinamikusabban fejlődő fejezetével foglalkoznak. A bevezető esetismertetés után az ST-eleváció nélküli akut coronaria-szindróma korszerű diagnosztikáját, illetve terápiáját foglalják össze. A cikkeket dr. Voith Lászlónak, a Kardiológusok Társasága Intervenciós Kardiológiai Munkacsoportja elnökének kommentárja követi.
A jelen bevezetőben néhány idevágó adat ismertetése után a Kardiológiai Szakmai Kollégium ST-eleváció nélküli akut coronaria-szindrómával kapcsolatos ajánlásának rövid összefoglalása található, amely a téma gyors, gyakorlatias áttekintésére ad lehetőséget.
A kardiovaszkuláris mortalitás Magyarországon jóval meghaladja a nyugat-európai átlagot. Míg hazánkban 100000 lakosra 721 kardiovaszkuláris haláleset jut évente, addig Nyugat-Európában 350–450/100000 lakos ez a szám. A kardiovaszkuláris halálozás csökkentésére különféle hatékony eszközeink vannak, amelyek különböző csoportokat céloznak meg. Ilyen lehetőségek az egészséges életmódra (táplálkozásra, mozgásra) nevelés, a kardiovaszkuláris kockázat felmérése és a kockázati tényezők kiküszöbölése (primer és szekunder prevenció), illetve a kialakult szövődmények (pl. akut coronaria-szindróma) korszerű kezelése.
Az akut coronaria-szindrómás betegek ellátásában az intervenciós kezelés lényeges, kedvező változásokat hozott. Magyarországon a perkután coronaria-intervenciók (PCI) száma az elmúlt években fokozatosan nőtt, és 2002-ben elérte a 720/1 millió lakos értéket.
Ez a szám kb. 50%-kal haladja meg a 2000. évi magyarországi PCI beavatkozások számát, és megközelíti a néhány évvel ezelőtti európai átlagot.
Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.