ST-eleváció nélküli akut coronaria-szindróma – bevezető

A következő oldalakon olvasható cikkek a klinikai kardiológia egyik legdinamikusabban fejlődő fejezetével foglalkoznak. A bevezető esetismertetés után az ST-eleváció nélküli akut coronaria-szindróma korszerű diagnosztikáját, illetve terápiáját foglalják össze. A cikkeket dr. Voith Lászlónak, a Kardiológusok Társasága Intervenciós Kardiológiai Munkacsoportja elnökének kommentárja követi.

A jelen bevezetőben néhány idevágó adat ismertetése után a Kardiológiai Szakmai Kollégium ST-eleváció nélküli akut coronaria-szindrómával kapcsolatos ajánlásának rövid összefoglalása található, amely a téma gyors, gyakorlatias áttekintésére ad lehetőséget.

A kardiovaszkuláris mortalitás Magyarországon jóval meghaladja a nyugat-európai átlagot. Míg hazánkban 100000 lakosra 721 kardiovaszkuláris haláleset jut évente, addig Nyugat-Európában 350–450/100000 lakos ez a szám. A kardiovaszkuláris halálozás csökkentésére különféle hatékony eszközeink vannak, amelyek különböző csoportokat céloznak meg. Ilyen lehetőségek az egészséges életmódra (táplálkozásra, mozgásra) nevelés, a kardiovaszkuláris kockázat felmérése és a kockázati tényezők kiküszöbölése (primer és szekunder prevenció), illetve a kialakult szövődmények (pl. akut coronaria-szindróma) korszerű kezelése.

Az akut coronaria-szindrómás betegek ellátásában az intervenciós kezelés lényeges, kedvező változásokat hozott. Magyarországon a perkután coronaria-intervenciók (PCI) száma az elmúlt években fokozatosan nőtt, és 2002-ben elérte a 720/1 millió lakos értéket.

Ez a szám kb. 50%-kal haladja meg a 2000. évi magyarországi PCI beavatkozások számát, és megközelíti a néhány évvel ezelőtti európai átlagot.