A TKI-kezelés megszakítása veserákban

A vesesejtes karcinómában szenvedő, tirozin-kináz-gátlót (TKI) szedő betegek általában szünet nélkül élethosszig szedik a gyógyszert, vagy amíg a betegség előre nem halad, vagy a toxicitások, például a súlyos fáradtság és a hasmenés elviselhetetlenné válnak. Ez a dogma hamarosan megváltozhat egy a The Lancet Oncology-ban február 13-án online megjelent egyedülálló tanulmány eredményei alapján, amelyek azt mutatták, hogy a TKI-terápia alkalmankénti szüneteltetése csekély hatással volt a beteg túlélésére.

Nem csak a TKI-k szedése mellett jelentkezhetnek jelentős mellékhatások: fáradtság, rosszullét hasmenés, a veserák kezelésére használatos egyéb szerek is. Például a sunitinib veserákban végzett pivotális vizsgálatában a betegek 77%-a tapasztalt 3. vagy 4. fokozatú nemkívánatos eseményeket: például magas vérnyomást (13%), fáradtságot (15%), hasmenést (10%) és kéz-láb szindrómát (8%), és mind a sunitinib, mind a pazopanib súlyos és halálos hepatotoxicitást eredményezhet. Viszont a hagyományos kemoterápiával szemben, amelyet általában véges számú kúrában adnak, a TKI-kezelés korlátlan ideig tart.

 A 10 évig tartó 3. fázisú, nyílt elrendezésű, non-inferior, randomizált, kontrollált STAR vizsgálatban 60 rákcentrumban 920, inoperábilis loko-regionális vagy metasztatikus világos sejtes vesesejtes karcinómában (ccRCC) szenvedtek szenvedő betegek vettek részt, akik előrehaladott betegségük miatt nem kaptak szisztémás terápiát. A TKI-kezelés előtt a betegeket véletlenszerűen két sorolták 2 csoportba, az egyik csoportban a TKI-t a hagyományos módon, folyamatosan szedték, a másik csoport pedig gyógyszermentes intervallumokat iktathatott be. A kezelőorvos döntött arról, hogy a beteg sunitinibet (Sutent) vagy pazopanibet (Votrient) szedjen.

Minden résztvevő négy cikluson keresztül szedte a gyógyszereit (6 hét ciklusonként). A 24. héten a teljes választ, részleges választ mutatók vagy stabil betegséggel rendelkezők kezdték meg a randomizált beosztás szerinti gyógyszerszedést. A szünetet tartók betegségük előrehaladtáig „voltak szabadságon”, ekkor azonban folytatniuk kellett a terápiát. További kezelési szüneteket tarthattak, ha a betegségük ismét kontroll alá került. A folyamatos kezelésben részesülő csoport a gyógyszerszedést a betegség progressziójáig vagy elviselhetetlen toxicitásig folytatta. A medián követési idő 58 hónap volt.

Mind a protokoll szerinti, mind kezelésbe bevont (kezelési szándék szerinti, azaz intent-to-treat, ITT) populációban a teljes túlélés 28 hónap volt a folyamatos kezelésben részesülőknél, és 27 hónap a kezelési szünetet tartóknál. A statisztikai non-inferioritást az ITT-populációban volt, a protokoll szerinti populációban azonban nem.

Az összes kezelési szünet medián hossza 87 nap volt. Sok beteg két vagy több szünetet tartottak; egy beteg pedig összesen kilencet. A szünetek népszerűek voltak: a terápia szünetes csoport tagjaninak mindössze 3%-a lépett ki a vizsgálatból, hogy folytathassa a kezelést.

A gyógyszermentes intervallum-stratégia 3235 GBP (3850 USD) éves költségmegtakarítást és nem eredményezett rosszabb minőségű életévet (QALY) sem az ITT, sem a protokollonkénti populációban. Súlyos mellékhatások a kezelés megszakításával kezelt csoportban a betegek 9%-ánál, míg a folyamatos kezelést kapó csoportban 12%-nál fordultak elő.

A kezelési stratégiák változásai

A STAR próbaverzió 2012 januárjában indult. Azóta mind az Egyesült Királyságban, mind az Egyesült Államokban sok előrehaladott ccRCC-ben szenvedő betegnél az immunterápiát alkalmazzák első vonalbeli kezelésként, de a TKI-knek továbbra is ott vannak a terápiás palettán. Az NCCN Kidney Cancer 2022 iránymutatásai mind a sunitinibet, mind a pazopanibot ajánlják első vonalbeli terápiaként előrehaladott betegség esetén. A 2022-es ASCO Metastatic ccRCC irányelvei mindkét szert első vonalbeli kezelésként ajánlják immunkontroll-gátlóval kombinálva, vagy monoterápiában, ha „egyidejűleg fennálló orvosi problémák” vannak.

Az Egyesült Államokban a metasztatikus RCC intermittáló sunitinib kezelését egy kis tanulmányban tesztelték 2017-ben, azóta az irodalomban kevés új, ezzel kapcsolatos adat született. Dr. Moshe Ornstein (Cleveland Clinic, Cleveland, Ohio) munkatársai akkoriban arra a következtetésre jutottak, hogy a sunitinib-kezelés megszakítása kivitelezhető, és „úgy tűnik, hogy a klinikai hatékonyság nem csorbul”.

A tanulmányt az UK's National Institute for Health and Care Research finanszírozta .

Forrás: https://www.medscape.com/viewarticle/989297