Az istállóban felgyűlt bélgázrobbanástól sérült meg egy tehén
A kérődző állatok belében metán képződik, amely robbanékony, gyúlékony gáz. Egy német tehenészet istállójában egy tehén a belében felrobbanó metántól megégett. A szerencsétlenség mutatja, hogy az állatok anyagcseréje is hozzájárul a globális klímaváltozáshoz.
Sokat olvashatunk a modern élet igényelte energia termelés és a közlekedés miatti széndioxid és metán káros következményeiről, a Föld éghajlatának folyamatos változásáráról, melegedéséről.
Kevesebb szó esik a klímát kedvezőtlenül befolyásoló egyéb tényezőkről. A kérődző állatok, elsősorban a szarvasmarhák, kecskék, bárányok (a kilélegzett széndioxid mellett) jelentős mennyiségű metánt termelnek és bocsátanak ki a légtérbe. Statisztikai számítások szerint földünkön 3,6 milliárd kérődző állat lehet, és számuk az elmúlt ötven évben megduplázódott
E kérődző állatok emésztőrendszerében keletkező metán becslések szerint harmincszor erősebben tudja melegíteni a Földet, mint a széndioxid. Ennek megfelelően a kérdés kutatói úgy vélik, hogy a szarvasmarhák és egyéb kérődző állatok számának csökkentése révén lehetne az atmoszférába kerülő metán mennyiségét a leghatásosabban csökkenteni.
William J. Ripple és munkacsoportjának ezt tárgyaló közleménye az év elején a Nature Climate Change szakfolyóiratban jelent meg. A tanulmány hangsúlyozza, hogy ezen állatok számát csak úgy lehetne csökkenteni, ha kisebb lenne a húsuk iránti igény is.
A szakértők idézik az Egyesült Nemzetek előző évben, Varsóban tartott, éghajlatunk változásaival foglalkozó konferenciáját. Ott sok szó esett arról, hogyan lehet az energia előállítása és a közlekedés során felszabaduló széndioxid mennyiségét mérsékelni, és első alkalommal foglalkoztak a kérődző állatok számának csökkentésének lehetőségeivel. Voltak, akik szerint a húsadó bevezetésével lehet leghatékonyabban befolyásolni a húsigényt, de ez óhatatlanul a húsárak emelkedésével járna, miközben a világ népességének növekedésével a dráguló élelmiszer még jobban nehezítené az éhezés elleni küzdelmet.
A szarvasmarhák belében termelődő metán jelentőségét január végén a tejjel, tejtermékekkel foglalkozó tudományos szaklap, a Dairy Rep. egyik híre is megerősítette.
A német város, Rasdorf tejgazdaságában 90 tehenet tartottak egy istállóban, ahol az állatok bélgázai olyan mértékben fölszaporodtak, hogy egy elektromos szikra a metánt fölrobbantotta, meggyújtotta. A robbanásra kiszálló rendőrség jelentése szerint a tető beszakadt, egy tehenet pedig égési sérülések miatt kellett ellátni.
