Fizikai aktivitás és szívelégtelenség

Ebben a metaanalízisben 12 prospektív kohorsz tanulmány eredményeinek adatait hasonlították össze. A 370 ezer vizsgálatba vont személy 53%-a volt nő, az átlagos követési idő 13 éve volt, amely során 20 203 szívesemény bekövetkeztét regisztrálták. Az elemzés azt mutatta, hogy az inaktivitással szemben a minimálisan ajánlott heti 500 MET^*-perc testmozgás 10%-os védelmet ad (HR 0,90) a kardiális eseméynek bekövetkezésével szemben. A testmozgások intenzitásának és/vagy hosszának további növelése pedig fokozza a védőhatást, a minimálisan ajánlott testmozgás kétszeresét, heti 2000 MET-perc aktivitást végzők körében a szívesemény esélye 0,81, a kétezer MET-perc aktivitást végzőké 0,65, vagyis 10, 19 és 35% a kedvezőbb kilátás. A megállapítások egyaránt érvényesek az 55 évnél fiatalabbakra és idősebbekre, a férfiakra és nőkre, az Európában és az USÁ-ban élőkre.

Sullivan, Higginbotham és Cobb már 1988-ban (hemodinamika, radio-angiográfia, spiroergometria segítségével) igazolta 12 szívbeteg esetén (ejekciós frakció 24%), hogy a a fizikai edzés nem csak veszélytelen, hanem áldásos is, sőt egyenesen hatásos terápia a stabil szívelégtelen betegek számára. Felmerült kérdésként, hogy javítja-e az edzés a túlélést a csökkent ejekciós frakciójú szívbetegeken? Az ezt vizsgáló HF-ACTION tanulmányban 11 százalékkal csökkent ezen betegek halálozása és hospitalizációja. Az optimális mozgásmennyiség elfogadottan és igazoltan napi tízezer lépés lenne, de arra is született vizsgálat, hogy a nagyobb volumenű/intenzitású mozgások vajon jótékonyak-e? Shiroma EJ, Lee IM 2010; Yates T, Haffner SM 2014-ben azt közölték, a napi lépésszám 2000-rel történő emelése 10%-kal, további 2000-rel történő emelése további 8%-kal csökkentette a szívelégtelenség kialakulásának esélyét. A heti 150 illetve 300 percnyi mérsékelt-közepes intenzitású testmozgás pedig 14 illetve 20%-kal csökkenti a koronária-betegséget az inaktivitással szemben. A hatás az oxidatív stressz elleni védelem javulásának, a lipid-rizikófaktorok csökkentésének, az atheroszklerózist előidéző tényezők visszaszorításának köszönhető.

Ezek a tanulmányok a bevallott mennyiségű aktivitással számoltak. A lépésszámlálók, pulzusmonitorok, akcelerométerek objektívebb adatokkal szolgálnak, míg napjainkban a smartphone alapú alkalmazások törnek be a kutatásba. A mozgás intenzitása legalább olyan fontos kérdés, mint a mozgás időtartama. Azonban az teljes bizonyossággal kimondható, hogy —ellenjavallat híján— a heti 4-6 órányi, legalább közepes intenzitású (3-5 MET) testmozgás mindenkinek hasznos, és ez legalább 26 féle betegségtípus esetén is igazolt. (Pedersen, Saltin 2015)

^*A nyugalmi oxigénfelvétel 3,5 ml/kg/perc érték körül van (= 1 MET), ez a jól edzett személy aerob-kapacitásának mintegy 5%-a, az átlagos edzettségű aerobkapacitásának pedig mintegy 10%-a.

Forrás: 

1. Circulation

2. Circulation

3. Scandinavian Journal of Medicine & Science in Sports