Kardiovaszkuláris kockázat és a gének
A megnövekedett kardiovaszkuláris kockázatot jelentő génállománnyal rendelkezőknek fokozottan kell ügyelniük életvitelükre.
Egy új holland tanulmány szerint az öröklött, rossz kardiovaszkuláris kockázati profil és a hibás életstílus halmozottan növelik az egyén jövőbeli kardiovaszkuláris megbetegedésének valószínűségét.
A tanulmányt vezető holland szerző, Dr. Pim van der Harst (University of Groningen, Hollandia). szerint mostanáig a genetikai tényezőket rendszeresen kihagyták az életmódnak a kardiovaszkuláris kockázatokra gyakorolt hatásával foglalkozó vizsgálatokból. Tanulmányukban épp ezért azt kutatták, hogy az életmód változtatásával segíthetünk-e a rossz genetikai profillal rendelkezőkön.
A JAMA Cardiology 2018. június 27.-i számában online megjelent vizsgálatban úgy találták, hogy a helyes életmóddal csökkenthető az összes genetikai kockázat káros hatása: egy ideális életmód kb. a felére csökkenti a pitvarfibrilláció (AF), a magasvérnyomás és a stroke örökölt kockázatát. Abszolút értékben a legmagasabb genetikai kockázatok esetén a legnagyobb a haszon: „ha 100-ból 10 az abszolút kockázat, akkor ennek 30%-os csökkentésével a kockázat 100-ból 7-re csökken, ami igen jelentős. Ha viszont az abszolút kockázat csak 100-ból 1, akkor a 30%-os csökkenés 100-ból 0,7-et jelent, ami azért nem igazán számottevő. Ezért a legmagasabb kockázatú személyekre kell koncentrálnunk.”
A kutatók 339.003, brit felmenőkkel rendelkező 40 és 70 év közötti személy adatait értékelték a UK Biobank adatai alapján. Mindegyik vizsgálatba vont személy genotípusa rendelkezésre állt, továbbá információkat szereztek kérdőívek, interjúk, fizikai vizsgálatok segítségével a személyek életmódjáról és egyéb, az egészségüket befolyásoló tényezőkről. Az életmód, életvitel (lifestyle behavior) felmérését az American Heart Association kritériumai alapján végezték, és ideális, közepes és rossz kategóriákat állítottak fel. A genetikai kockázatot szintén három kategóriába sorolták: alacsony, közepes és magas kockázat. Hat évig tartó megfigyelés során 3,0% koronária betegséget, 2,1%-ban pitvarfibrillációt, 0,9%-ban stroke-ot, 4,8%-ban magasvérnyomást és 1,4%-ban diabetest jegyeztek fel. Az életmód leginkább a diabetes kockázatára volt hatással. Egy ideális életmód minden genetikai kockázati csoportban csökkentette a diabetest, de a rossz életmód 15-szörösére emelte a diabetes kockázatát a magas genetikai kockázatú csoportban.
Az alacsony genetikai kockázatú és ideális életmódú csoporthoz képest a rossz életmódhoz (és magas genetikai kockázathoz) 4,54-ször több koronáriabetegség, 5,41-szer több pitvarfibrilláció, 2,26-szor több stroke és 15,46-szor több diabetes társult. „Sokszor halljuk, hogy egyesek egész életükben dohányoztak, és semmi bajuk nincs. De eredményeink szerint ez nem így van, a rossz életvitel még az alacsony genetikai kockázatúak között is káros hatású.” Például: ha valakinél genetikailag alacsony az AF kockázat, de rossz az életvitele, akkor az AF kialakulásának kockázata ugyanannyi, mintha magas kockázattal született volna és ideális lenne az életvitele.
Dr. van der Harst megjegyezte, hogy „mivel az egészséges életvitel a különböző genetikai kockázati csoportokba tartozók relatív kockázatát azonos arányban csökkenti, a magasabb genetikai kockázatúaknál nagyobb az abszolút haszon. Tehát az életmódot/életvitelt kell elsődlegesen megváltoztatni.” A vizsgálat eredményei arra is rávilágítottak, hogy a kockázat jelzésekor a genetikai és az életmódbeli tényezőkre egyaránt figyelemmel kell lenni. A tudomány fejlődése révén hamarosan mindenkinél egyénileg lehet majd a betegségek kockázatát meghatározni, és a genetikai vizsgálat nyomán a magas kockázat esetén személyre szabottan lehet előírni a kockázatcsökkentés teendőit, a legmegfelelőbb életvitelt.
Forrás:
