Kardiovaszkuláris rizikó és kognitív hanyatlás
Egyes kardiovaszkuláris kockázati faktorok megléte sietteti a középkorúak kognitív hanyatlását.
- Az intenzív vérnyomáscsökkentés és a demencia
- A hallásromlás a kognitív képességek romlásával jár
- A túlzott tévézés rontja az idősek memóriáját
- Képzettség és demencia
- Átnevezhetjük-e a sclerosis multiplexet demenciának?
- A demencia genotípus fokozza a COVID-19 iránti kockázatot
- Napi hány lépés hosszabbítja meg az életet? I.
A Neurology c. lapban 2020. július 15-én online megjelent CARDIA vizsgálat szerint bizonyos kardiovaszkuláris kockázati faktorok (CVRF), mint pl. a magas vérnyomás, a diabetes és a dohányzás, jelentős mértékben – és dózis-függően - gyorsítják a középkorú személyek kognitív funkcióinak romlását.
Dr. Kristine Yaffe és munkatársai vizsgálatának eredményei arra utalnak, hogy a kardiovaszkuláris kockázati faktorok és a kognitív funkciók közötti összefüggések jóval előbb jelentkeznek, mint azt korábban hittük. A dohányosoknál 65%-ánál, míg a magas vérnyomásban szenvedők 87%-ánál növekszik a kognitív hanyatlás valószínűsége, a diabetes személyeknél csaknem háromszoros a kockázat.
Újfajta szemlélet
A korábbi vizsgálatokban már erős összefüggést mutattak ki a kardiovaszkuláris kockázati faktorok megléte és az időskori kognitív hanyatlás megnövekedett kockázata között, de ezt az összefüggést középkorú személyeknél csak szórványosnak, ritkának gondolták. Longitudinális vizsgálatok szerint viszont számos kognitív terület – különösen a feldolgozás sebessége és a végrehajtó működés – már az élet középső szakaszában is hanyatlani kezd, de nem volt tisztázott, hogy az egyes kardiovaszkuláris kockázati faktorok mennyiben járulnak hozzá a kognitív funkciók romlásához, mivel a CVRF is többnyire ebben az életkorban alakulnak ki. A kutatók ennek felderítésére a fiatal felnőtteken indított, folyamatban lévő Coronary Artery Risk Development in Young Adults (CARDIA) vizsgálat adatait értékelték. A CARDIA multicentrikus, longitudinális vizsgálat keretében a koronáriák megbetegedésének kockázati faktorait elemzik afro-amerikai és fehér férfiakon és nőkön.
A CVRF-eket és a kognitív funkciókat 2675 résztvevőnél értékelték a vizsgálat indulásakor, majd 5 év elteltével. Kiinduláskor a résztvevők átlagos életkora 50,2 év volt, 55%-uk volt fehér és 57%-uk volt a nő, átlagosan 15 évet töltöttek el különféle iskolákban tanulással. A vizsgálat indulásakor 43%-uk (n=1133) volt obes, 31%-uk (n=826) küzdött magas vérnyomással, 15%-uk (n=701) dohányzott, 11%-uknak (n=290) volt diabetese és 9%-uknak (n= 248) volt magas a szérum koleszterinje. A kognitív funkciókat a Digit Symbol Substitution Test-tel (feldolgozási sebesség, végrehajtó funkció), a Stroop Test-tel (végrehajtó funkció) és a Rey Auditory Verbal Learning Test-tel (verbális memória) mérték.
Dózisfüggő hatás
Az összesített eredmények szerint a követés 5. évében felgyorsult a kognitív hanyatlás. A magas vérnyomásos személyeknél 4,3%-ról 7,5%-ra (OR=1,719, 95%CI 1,27-2,52), diabetesben 4,7%-ról 10,3%-ra (OR=2,33, 95%CI 1,35-3,56), dohányosoknál 4,3%-áról 7,7%-ra (OR=1,87, 95%CI 1,21-2,90) nőtt az 5 éves követés alatt bekövetkező kognitív hanyatlás. Ha az adatokat az életkorhoz, nemhez, rasszhoz igazították, a különbség akkor is szignifikáns maradt. Viszont nem volt szignifikáns hatása a kognitív funkciók romlására a magasabb koleszterinszintnek (5,2% vs 6,9%, OR=1,35, 95%CI 0,80-2,28), és az obesitásnak sem (4,8% vs 6,1%, OR=1,29, 95%CI 0,92-1,82). Ez nem túl meglepő, hiszen a magasabb koleszterin későbbi életkorban sem okozott kognitív funkció csökkenést.
A kockázati faktorokkal egyáltalán nem rendelkező személyekhez képest a kockázati faktorok megléte esetén felgyorsult a kognitív hanyatlás: már két kockázati faktor meglétekor is (OR= 1,94, 95%CI 1,16-3,25), és még inkább három kockázati faktor együttes fennállása esetén (OR=3,51, 95%CI 2,05-6,00).
A betegeket tehát fel kell világosítani arról, hogy a vérnyomás csökkentése, a dohányzásról való leszokás, és a diabetes megfelelő kontrollja megelőzheti a középkorban kezdődő kognitív hanyatlást és késleltetheti az esetleges későbbi demenciát.
Kommentárjában dr. Michelle M. Mielke (Mayo Clinic College of Medicine, Rochester, Minnesota) azt kifogásolta, hogy nincs adat a nemek közti esetleges különbségségről, köztudott ugyanis, hogy a férfiaknál már korábban érvényesülnek a kardiovaszkuláris kockázati faktorok egyéb káros hatásai. A középkorú nők speciális kardiovaszkuláris rizikófaktorának, a menopauzának a hatásairól sem esett szó, és arról sem, hogy ez hormonpótlással mennyiben enyhíthető. Az antihipertenzív szerek és a diabetes kezelésére alkalmazott gyógyszerek kognitív funkciókra gyakorolt hatásait is ismernünk kellene. A vizsgálatban nem választották külön a kezelt és a nem kezelt magas vérnyomásos személyek kognitív funkcióit, így nem derült fény arra sem, hogy melyik antihipertenzív szer gátolja inkább a kognitív hanyatlást.
Források:
