hirdetés

Kardiovaszkuláris rizikó és kognitív hanyatlás

Egyes kardiovaszkuláris kockázati faktorok megléte sietteti a középkorúak kognitív hanyatlását.

hirdetés

A Neurology c. lapban 2020. július 15-én online megjelent CARDIA vizsgálat szerint bizonyos kardiovaszkuláris kockázati faktorok (CVRF), mint pl. a magas vérnyomás, a diabetes és a dohányzás, jelentős mértékben – és dózis-függően - gyorsítják a középkorú személyek kognitív funkcióinak romlását.

Dr. Kristine Yaffe és munkatársai vizsgálatának eredményei arra utalnak, hogy a kardiovaszkuláris kockázati faktorok és a kognitív funkciók közötti összefüggések jóval előbb jelentkeznek, mint azt korábban hittük. A dohányosoknál 65%-ánál, míg a magas vérnyomásban szenvedők 87%-ánál növekszik a kognitív hanyatlás valószínűsége, a diabetes személyeknél csaknem háromszoros a kockázat.

Újfajta szemlélet

A korábbi vizsgálatokban már erős összefüggést mutattak ki a kardiovaszkuláris kockázati faktorok megléte és az időskori kognitív hanyatlás megnövekedett kockázata között, de ezt az összefüggést középkorú személyeknél csak szórványosnak, ritkának gondolták. Longitudinális vizsgálatok szerint viszont számos kognitív terület – különösen a feldolgozás sebessége és a végrehajtó működés – már az élet középső szakaszában is hanyatlani kezd, de nem volt tisztázott, hogy az egyes kardiovaszkuláris kockázati faktorok mennyiben járulnak hozzá a kognitív funkciók romlásához, mivel a CVRF is többnyire ebben az életkorban alakulnak ki. A kutatók ennek felderítésére a fiatal felnőtteken indított, folyamatban lévő Coronary Artery Risk Development in Young Adults (CARDIA) vizsgálat adatait értékelték. A CARDIA multicentrikus, longitudinális vizsgálat keretében a koronáriák megbetegedésének kockázati faktorait elemzik afro-amerikai és fehér férfiakon és nőkön.

A CVRF-eket és a kognitív funkciókat 2675 résztvevőnél értékelték a vizsgálat indulásakor, majd 5 év elteltével. Kiinduláskor a résztvevők átlagos életkora 50,2 év volt, 55%-uk volt fehér és 57%-uk volt a nő, átlagosan 15 évet töltöttek el különféle iskolákban tanulással. A vizsgálat indulásakor 43%-uk (n=1133) volt obes, 31%-uk (n=826) küzdött magas vérnyomással, 15%-uk (n=701) dohányzott, 11%-uknak (n=290) volt diabetese és 9%-uknak (n= 248) volt magas a szérum koleszterinje. A kognitív funkciókat a Digit Symbol Substitution Test-tel (feldolgozási sebesség, végrehajtó funkció), a Stroop Test-tel (végrehajtó funkció) és a Rey Auditory Verbal Learning Test-tel (verbális memória) mérték.

Dózisfüggő hatás

Az összesített eredmények szerint a követés 5. évében felgyorsult a kognitív hanyatlás. A magas vérnyomásos személyeknél 4,3%-ról 7,5%-ra (OR=1,719, 95%CI 1,27-2,52), diabetesben 4,7%-ról 10,3%-ra (OR=2,33, 95%CI 1,35-3,56), dohányosoknál 4,3%-áról 7,7%-ra (OR=1,87, 95%CI 1,21-2,90) nőtt az 5 éves követés alatt bekövetkező kognitív hanyatlás. Ha az adatokat az életkorhoz, nemhez, rasszhoz igazították, a különbség akkor is szignifikáns maradt. Viszont nem volt szignifikáns hatása a kognitív funkciók romlására a magasabb koleszterinszintnek (5,2% vs 6,9%, OR=1,35, 95%CI 0,80-2,28), és az obesitásnak sem (4,8% vs 6,1%, OR=1,29, 95%CI 0,92-1,82). Ez nem túl meglepő, hiszen a magasabb koleszterin későbbi életkorban sem okozott kognitív funkció csökkenést.

A kockázati faktorokkal egyáltalán nem rendelkező személyekhez képest a kockázati faktorok megléte esetén felgyorsult a kognitív hanyatlás: már két kockázati faktor meglétekor is (OR= 1,94, 95%CI 1,16-3,25), és még inkább három kockázati faktor együttes fennállása esetén (OR=3,51, 95%CI 2,05-6,00).

A betegeket tehát fel kell világosítani arról, hogy a vérnyomás csökkentése, a dohányzásról való leszokás, és a diabetes megfelelő kontrollja megelőzheti a középkorban kezdődő kognitív hanyatlást és késleltetheti az esetleges későbbi demenciát.

Kommentárjában dr. Michelle M. Mielke (Mayo Clinic College of Medicine, Rochester, Minnesota) azt kifogásolta, hogy nincs adat a nemek közti esetleges különbségségről, köztudott ugyanis, hogy a férfiaknál már korábban érvényesülnek a kardiovaszkuláris kockázati faktorok egyéb káros hatásai. A középkorú nők speciális kardiovaszkuláris rizikófaktorának, a menopauzának a hatásairól sem esett szó, és arról sem, hogy ez hormonpótlással mennyiben enyhíthető. Az antihipertenzív szerek és a diabetes kezelésére alkalmazott gyógyszerek kognitív funkciókra gyakorolt hatásait is ismernünk kellene. A vizsgálatban nem választották külön a kezelt és a nem kezelt magas vérnyomásos személyek kognitív funkcióit, így nem derült fény arra sem, hogy melyik antihipertenzív szer gátolja inkább a kognitív hanyatlást.     

Források:

Greb E. Cardiovascular risk factors tied to midlife cognitive decline. Medscape Medical News, July 15, 2020.

Yaffe K, Bahorik AL, Hoang TD, et al. Cardiovascular risk factors and accelerated cognitive decline in midlife: the CARDIA study. Neurology, First published July 15, 2020, DOI: https://doi.org/10.1212/WNL.0000000000010078

Dr. N. T.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.