A gyomorsav elleni szerek fokozhatják az allergiák kockázatát

A protonpumpa-gátlók és az egyéb gyomorsav csökkentő szerek megakadályozzák a fölső gasztrointesztinális fekélyek kialakulását. E szerek nem csak a gasztrointesztinális reflux és a dyspepsia kezelésére használatosak, hanem eosinophil oesophagitisben és bizonyos kardiovaszkuláris betegségekben, illetve a fekélyek és vérzések megakadályozására preventiv célból a krónikus fájdalmakra adott nem szteroid gyullladásgátlók (NSAID) mellé is rendelik. Kedvező biztonságossági adataik miatt a belosztályokról hazaengedett betegek 44,9%-ának, a sebészetről kiengedett betegek 23,3%-ának zárójelentésében szerepel ezen szerek valamelyikének szedésére vonatkozó javaslat.

Biztonságosságuk mellett azonban mellékhatásaik sem elhanyagolhatóak, egyre több tudományos közlemény igazolja, hogy a protonpumpa gátlók hosszú idejű folyamatos szedése számos mellékhatással járhat. Ezek között szerepelnek a csontritkulásos eredetű csonttörések, a Clostridium difficile, vagy egyéb eredetű gasztrointesztinális fertőzések és a penumonia is. A gyomorsav-lekötők és az allergia kockázatának összefüggését is már több tanulmányban kimutatták.

Dr. Galateja Jordakieva (Medical University of Vienna, Austria) és munkatársai a Nature Communication-ban 2019. július 30-án online megjelent népesség alapú vizsgálatukban is azt igazolták, hogy a gyomorsav-lekötő gyógyszereket szedőknél megemelkedett az anti-allergiás szerek felírása. Az osztrák állam lakosságának mintegy 97%-át kitevő 8,1-8,3 millió személy betegbiztosításai adatait nézték át 2009 és 2013 között. A gyomorsavcsökkentők mellett kontrollként az egyik osztrák megye adataiban a magasvérnyomás elleni és/vagy a lipidcsökkentő gyógyszerek felírási szokásait is elemezték. Valamennyi gyomorsav-lekötő/csökkentő gyógyszer (prortonpumpa gátlók, sucralfát, H2-receptor antagonisták, prosztaglandin E2 /PGE2/) valamint a különféle antiallergiás szerek (pl. antihisztaminok, specifikus allergén immunterápia) felírási gyakoriságát elemezték. Úgy találták, hogy azoknál a személyeknél, akik számára előzetesen gyomorsav-csökkentőket rendeltek, mintegy kétszeresére nőtt az allergia elleni szerek felírása azokhoz képest, akik nem kaptak előzetesen gyomorsav gátlókat (RR: 1,96, 95%CI 1,95-1,97). Az egyik regionális osztrák adatbázisban még magasabb, mintegy háromszoros volt az anti-allergiás gyógyszerek felírási gyakorisága a gyomorsav gátlók használata után (RR: 3,07, 95%CI 2,89-3,27).

Általánosságban az allergia elleni szerek felírása minden fajtájú gyomorsav-gátló szer után emelkedett volt (kivéve a PGE2 után, mivel ezeket a szereket olyan ritkán írják fel, hogy az ezzel kapcsolatos adatok nem voltak statisztikailag értékelhetőek). A felírások gyakorisága a betegek neme és életkora szerint is eltért, a nőbetegek nagyobb arányban részesültek allergia elleni kezelésben a savcsökkentő szedést követően, mint a férfiak (2,10 vs 1,70, P<0,001), illetve az idősebbek gyakrabban szorultak allergia elleni szerekre, mint a fiatalok: a 20 évesnél fiatalabbak 1,47-szer (95%CI 1,45-1,49), gyakrabban kaptak antiallergiás szert gyomorsavcsökkentő szedése után, mint azok, akik nem részesültek savcsökkentő kezelésben, míg 60 éves kor fölött ez az arány 5,20-ra emelkedett (95%CI 5,15-5,25). Már az évenkénti mindössze 6 dózis gyomorsav-gátló használat is megemelte az anti-allergiás szerek felírásának esélyét.

Amennyiben a betegeket az egy év alatt bevett gyomorsav inhibitorok napi dózisai szerint negyedekbe csoportosították, ki lehetett számítani, hogy a gyomorsav-gátlók kumulatív expozíciója minden negyedben egyértelműen növelte az anti-allergiás gyógyszerek használatát. Például az egy év alatt mindössze 20 napi dózist használók (első negyed) kockázata csak 1,28-cal (95%CI 1,18-1,39) nőtt. A harmadik negyedbe soroltak már évente 68-213 napi dózist használtak, náluk az anti-allergiás szerek használata már 2,67-szeresére (95%CI 2,47-2,88) emelkedett. A legfölső, negyedik negyedben a betegek évente több mint 213 napi adagot vettek be a gyomorsav-lekötő gyógyszerekből, az anti-allergiás szerek használata 2,57-re (95%CI 2,38-2,78) emelkedett, ami arra utal, hogy az emelkedés egy bizonyos plató elérése után megáll.

Mivel a tanulmányban szereplő minden típusú gyomorsav gátló után emelkedett az anti-allergiás szerek használatának szükségessége, a szerzők úgy gondolják, hogy nem az egyes gyomorsav-gátló szerek speciális hatásairól van szó, hanem a gyomor pH-jának szabályozása a fő hatásmechanizmus.

Források:

1. Parry NM. Gastric acid inhibitor use may up allergy risk. Medscape Medical News. August 05, 2019.

2. Jordakieva G, Kundi M, Untersmayr E, et al. Country-wide medical records infer increased allergy risk of gastric acid inhibition. Nature Communications 2019;10, 3298.