A kényszerbetegség biológiai háttere

A Biological Psychiatry: Cognitive Neuroscience and Neuroimaging tudományos folyóiratban június 19-én jelent meg a University of Cambridge kutatóinak cikke, amelyben obszesszív-kompulzív viselkedészavarral küzdő betegeknél végeztek vizsgálatokat a kényszeres viselkedést kiváltó agyi régiók meghatározására és a kényszer hátterében megbúvó kognitív mintázatok feltárására. A köznyelvben csak kényszerességnek vagy kényszerbetegségben hívott obszesszív-kompulzív viselkedészavart (OCD; obsessive-compulsive disorder) ismétlődő tevékenységek, például kényszeres takarítás és rendrakás jellemzik. Bár a betegséget gyakran tévesen azonosítják az aprólékossággal, megszállott rendszeretettel, a zavar valójában a bizonyosság-bizonytalanság feldolgozásának nehézségeiből ered, ám ennek a feldolgozási, értelmezési zavarnak az idegi hátterét továbbra sem ismerjük pontosan.

A mostani tanulmányban a szerzők agyi képalkotó eljárások segítségével közelebbről is megvizsgálták a bizonytalanságérzet feldolgozásának neurológiai jellemzőit, és ehhez három betegcsoportot értékeltek egy teszt során. Az első betegcsoportba 28 OCD-ben szenvedő beteg került, a másodikba 24 kapszulotómiával kezelt OCD-beteg, a harmadik csoportot pedig 31 egészséges kontrollszemély alkotta (a kutatók azt is meg szerették volna vizsgálni, hogy a gammasugár-kezeléssel végzett kapszulotómia, azaz a frontális lebeny egyes kapcsolódásainak kiiktatása milyen hatást eredményez OCD-betegek kezelésében).

A vizsgálat során mindhárom csoportban egy igen egyszerű kártyajátékot kellett játszania a résztvevőknek, miközben agyi képalkotó vizsgálaton estek át: egy kártyapakli egyik lapját felfordítva meg kellett mondani, hogy a következő lap alacsonyabb vagy magasabb lesz-e a felfordított lapnál. A kutatók funkcionális mágneses rezonanciát (fMRI) végeztek a dorzális-anterior cinguláris kéreg (dACC) és az anterior insula (AI) területein, mivel korábbi vizsgálatok szerint döntéshozatal esetén ezek az agyterületek aktívvá válnak.

A kényszerbetegségben szenvedő résztvevőknél az egészséges kontrollokhoz képest sokkal intenzívebb jeleket, hiperaktivitást mutattak ki ezeken a területeken, valamint azt is megfigyelték, hogy az OCD-betegek sokkal lassabban hoznak döntéseket. Érdekes módon azonban ez nem akkor következett be, amikor “nagy kockázatú”, azaz például 6-10 közötti lapokról kellett megmondani, hogy a következő lap nagyobb vagy kisebb lesz-e, hanem a szélsőértékeknél, azaz 2-es vagy király lap előfordulásakor.

A vizsgálatot vezető Dr Valerie Voon szerint “az egészséges kontrollhoz képest a szélsőértékű lapoknál a döntéshozatali időben jelentkező nagy eltérések mind az OCD-s, mind a kapszulotómiával kezelt betegeknél megfigyelhetők voltak. Ez a kognitív mechanizmus lehet a kényszerbetegség kialakulásának egyik alapvető jellemzője, függetlenül attól, hogy a tünetek mennyire súlyosak. Képalkotó vizsgálatunk eredményei rámutatnak, hogyan küzdhetnek a kényszerbetegek a tüneteikkel. Míg például egy konyhában az egészséges egyének képesek lehetnek azt mondani egy edényre, hogy "ez tiszta", és abbahagyják a mosogatását, addig a kényszerbetegségben szenvedők erősen küzdenek ennek a bizonyosságérzetnek az elfogadásával, és több időt töltenek azzal a kérdéssel, hogy "ez még mindig egy kicsit piszkos, vagy már elég tiszta", és tovább mosogatnak."

Az eredmények egyértelművé teszik, hogy a kényszerbetegség nem a túlzott tisztaság iránti mániára, hanem a bizonyosság-bizonytalanság érzésének rendellenes agyi feldolgozásának zavarára vezethető vissza.

Dr. Cameron Carter, a Biological Psychiatry szerkesztője szerint “ez az érdekes vizsgálat új perspektívát nyújt a kényszerbetegség tüneteinek hátterében álló mechanizmusról, és azt sugallja, hogy a betegségben a bizonytalanságérzet hatékonyabb feldolgozását célzó új terápiák kifejlesztése, valamint az e folyamatok hátterében álló agyi struktúrák, mint például a dACC és az AI kezelése új reményt nyújthat azoknak, akik ebben a nehezen kezelhető betegségben, viselkedészavarban szenvednek".

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

New neural insights into processing uncertainty in obsessive-compulsive disorder

Evidence Accumulation and Neural Correlates of Uncertainty in Obsessive-Compulsive Disorder

Irodalmi hivatkozás:

Yi-Jie Zhao et al, Evidence Accumulation and Neural Correlates of Uncertainty in Obsessive-Compulsive Disorder, Biological Psychiatry: Cognitive Neuroscience and Neuroimaging (2023). DOI: 10.1016/j.bpsc.2023.05.011