A koszorúér-betegség indulása egészségesebb élettel késleltethető

A szív-ér rendszeri betegségek jelentik a legtöbb országban a halálozás első számú okát. Így van ez nálunk is: minden második magyar állampolgár infarktus vagy agyi érkatasztrófa következtében fejezi be életét.

Valaha azt hitték, hogy a szívhalál vagy a szélütés okát jelentő érelmeszesedés az idősek betegsége. Ez a nézet akkor változott meg, amikor 1953-ban az amerikai hadsereg kórboncnokai mindenki megdöbbenésére arról számoltak be, hogy a koreai háborúban meghalt fiatal katonák 77%-ának koszorúereiben szükület volt kimutatható. Ehhez hasonló vizsgálat soha nem történt, és ezt követően hatalmas kutatás indult el a coronaria-betegség korai időszakának földerítésére.

A következő esztendőkben derült ki, hogy az érelmeszesedés gyermekkori betegség. Baleset következtében életüket vesztő, 10–12 éves gyerekek koszorúerein már kimutatható volt az ateroszklerotikus plakk megjelenése. A kórfolyamat igen korán elindul, és a későbbiekben az életvitel, az esetleg kezdődő egyéb kisérő betegségek döntik el, mi történik felnőtt korban.

Időközben a vietnami háborúban is fölboncoltak minden amerikai katonát és igen sok civil áldozatot. A koszorúér-betegség prevalenciája 45%-nak bizonyult. Az Egyesült Államokban mind nagyobb erővel folyt a kockázati tényezők elleni harc. Nemcsak a kardiológusok, hanem az egész média hírforrásai terjesztették: gondosan kezeltetni kell a magas vérnyomást, a hiperkoleszterinémiát, a cukorbetegséget, abbahagyandó a dohányzás és a testsúly növelése, és mindenkinek fontos a rendszeres testmozgás.

Most hatalmas nyilvánosságot kapott Bryant J. Webber és munkatársai vizsgálata, melynek eredményeit a JAMA közölte. Ebben az amerikai fegyveres erők 2001 októbere és 2011 augusztusa között meghalt tagjainak boncolási adatait ismertették. A vizsgálati alanyok többsége Irak és Afganisztán területén vesztette életét.

A koszorúerek és az aorta ateroszklerózisának prevalenciája 12,1%-nak bizonyult. A bármilyen mértékű koszorúér-eltérés előfordulási gyakorisága 8,5% volt, a súlyos esetek számát 2,3%-nak találták, mérsékelt elváltozásokat 4,7%-ban észleltek, a minimális eltérések előfordulása 1,5% volt. Az ateroszklerózis megjelenése elsősorban az életkorral függött össze. A vizsgált katonák átlagéletkora 26 év volt, és összesen 3832 eset adatait értékelték.

Azok életkorának középértéke, akiknél már találtak ateroszklerózist, általában 5 évvel volt magasabb (30,5 év), mint azoké, akiknek a koszorúereiben nem volt eltérés. A 40 éves és annál idősebb katonák körében a coronaria-betegség prevalenciája hétszer nagyobbnak bizonyult, mint a legfeljebb 24 éves társaik között (45,9% vs. 6,6%).

Ha az életkort figyelembe vették, a statisztikai értékelés során az iskolázottság és a katonai szolgálatba lépéskor mért testsúly is összefüggött az ateroszklerotikus folyamat megjelenésével. A tanultabbak és a súlytöbblettel nem rendelkezők között az érelmeszesedés ritkábban fordult elő. Az ismert kockázati tényezők szerepe is világosan kitűnt. Azok között, ahol kockázati tényező az anemnézisben nem szerepelt, az érelmeszesedés prevalenciája 11,1% volt. A kóros lipidérték 50,0%-os, a hipertónia 43,6%-os, az elhízás 22,3%-os prevalenciával járt együtt.

A dolgozat következtetése, hogy a koszorúér-betegség okozta halálozás igen jelentős csökkenése részben a kardiológiai terápiás lehetőségek növekedésének, részben a kockázati tényezők gyakoriságában észlelt mérséklődésnek köszönhető, de főleg az utóbbi területen még sok a tennivaló. Az egészséges életvitelt gyermekkorban kell kezdeni, és az élet végéig folytatni kell.