A másodlagos hypertonia diagnosztikája: korfüggő megközelítés
Másodlagos hypertonia esetén potenciálisan korrigálható ok áll a magas vérnyomás hátterében. Ilyen etiológiára utalhatnak a tünetek (pl. pheochromocytoma esetén kipirulás, verejtékezés), a fizikális leletek (pl. a vese felett hallható zörej arteria renalis stenosisra utal) vagy a laboratóriumi eltérések (pl. a hypokalaemia hyperaldosteronismust valószínûsít). Másodlagos hypertonia lehetőségét kell mérlegelni, ha a hypertonia terápiarezisztens, illetve fiatal vagy idős korban kezdődik. Fiatal, illetve idős felnőtteknél gyakori ok a fibromuszkuláris diszplázia, illetve atherosclerosis okozta arteria renalis stenosis. Középkorú felnőtteknél a másodlagos hypertonia fő oka a hyperaldosteronismus, az elsőként javasolt diagnosztikus vizsgálat az aldoszteron/renin arány mérése. Gyermekkori hypertonia hátterében mindig keresni kell a kiváltó okot; leggyakrabban veseparenchima-betegségre derül fény.
Kulcsszavak: arteria renalis stenosis, coarctatio aortae, Cushing-szindróma, hyperaldosteronismus, obstruktív alvási apnoe, pajzsmirigy-működési zavarok, phaeochromocytoma, másodlagos hypertonia, veseparenchima-betegség
A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!