A rákbetegek optimális mesterséges táplálásának tudományos alapjai

  A rosszindulatú daganatos betegségeket kísérő anorexia– cachexia szindróma következtében kialakuló testsúlycsökkenés jelentős morbiditási és mortalitási kockázatot jelent. A leromlott állapotú rákbetegek gondozásában a fogyás megállítása és a súlygyarapodás megindítása céljából ezért alapvető a mesterséges táplálás. A tumor azonban olyan, a mesterséges táplálás hatásait gyengítő, tartós anyagcsere-változásokat indukál, melyek nehezítik a tápláltsági állapot fenntartását vagy javítását. Az anabolikus tényezők daganatos cachexiára jellemző gátlása hátterében a vázizmok és a máj fehérje-anyagcseréjének változása és a csökkent fizikai aktivitás állhat. A folyamatot proinflammatorikus citokinek, tumorspecifikus cachexia faktorok és az izmok katabolizmusának neuroendokrin mediátorai közvetítik. E hatások szövevényes kapcsolatai következtében unimodális mesterséges táplálással valószínűleg nem érünk el sikereket. A sikeres táplálás kialakításához kombinációs kezelést vagy immunológiai táplálást vizsgáló kutatásokra van szükség.

  Bevezetés
  A rákbetegek testsúlya az étvágytalanság és/vagy anyagcserezavar következtében csökken. Az elsősorban étvágytalanság okozta fogyást hatékonyan kezelhetjük mesterséges táplálással. A behatárolt élettartamú beteg esetében legfeljebb az életminőség fenntartása és az invazív technikák alkalmazása közötti egyensúly megtalálása jelent nehézséget. A rákbetegek zöménél azonban nem ez a helyzet. A testsúlycsökkenés hátterében étvágytalanságon kívül kóros metabolizmus is áll, ami nehezebb feladat elé állítja a kezelésre vállalkozó szakembert, és az ilyen betegeknél a táplálás önmagában biztosan nem elegendő. Eddig pontosan nem tisztázott okok miatt a kizárólag a táplálkozást célzó beavatkozások nem fordítják vissza a daganatos betegséget kísérő fogyást [1]. Ez a következő tényezőkre vezethető vissza: a táplálás elsődlegesen a daganat növekedését segíti, a tumor „nitrogéncsapdaként” működik, és a daganatos cachexia létrejöttében részt vevő komplex metabolikus és katabolikus folyamatok tartósan fennállnak. A tumoros cachexia anabolikus blokádjának hátterében álló mechanizmusok pontosabb megismerése bizonyára új kezelési lehetőségeket nyit majd meg a betegek kilátásainak javítására és a mesterséges táplálás teljessé tételére.