A szagláscsökkenés átmeneti enyhítése
A szaglóképesség zavara egyáltalán nem ritka, de eddig semmilyen gyógymódja nem létezett. Tudósoknak most egy orrpray segítségével bizonyos esetekben sikerült részleges és átmeneti javulást elérniük.
A szagok érzékelésének hiánya első hallásra ártalmatlan dolognak tűnik, azonban ez egyáltalán nem igaz. A szaglás hiánya csökkenti az ételek és italok élvezeti értékét, hisz az ízek nagy része aromás anyagokból ered. A szaglóérzék károsodása étkezési zavarokhoz, túl sok só és cukor vagy étel, vagy esetleg túl kevés táplálék beviteléhez vezet, annak minden következményével.
A szaglóműködés zavara egyáltalán nem ritka, világszerte több millió ember szenved a szaglás elvesztésétől (anozmia). A szaglószerv érzékenysége az életkor emelkedésével csökken: az 52 éves korosztály egynegyede a 70 évesnél idősebbek egyharmada érintett.
A szagok érzékelésének hiánya a szociális kapcsolatokat és a mentális egészséget is befolyásolja: a kellemes illatok pozitív érzelmeket váltanak ki, és párunk vagy gyermekünk ismerős szaga is fontos számunkra. A szagoknak továbbá fontos védőfunkciójuk is van: figyelmeztetnek a tűzre, gázszivárgásra, romlott ételre.
Angol és német tudósok Carl Philpott (University of East Anglia, Norfolk) és Thomas Hummel (Nemzetközi Ízlelési és Szaglási Központ, Drezda) vezetésével nátriumcitrát tartalmú orrspray segítségével időlegesen helyreállították a részleges vagy teljes szagláskárosodott személyek szaglásérzékelését.
A szaglóműködés részleges helyreállítása
A nátriumcitrát képes megkötni a kálciumot, mely feltételezések szerint a szaglás csökkenéséért felelős, és korábbi kis esetszámú vizsgálatban már igazolták is az orrnyálkahártyára juttatott nátriumcitrát szaglásjavító hatását.
Egy újabb randomizált kettős vak vizsgálatba 55 olyan, nem-szinonazális olfaktoros betegségben szenvedőt vontak be, akik szagláskárosodását az olfaktoros rendszer károsodása (fejsérülés, vírusfertőzés, toxikus vagy káros anyagok) idézte elő. A betegek fele nátriumcitrát tartalmú, másik fele steril vizet tartalmazó orrspray kezelésben részesült. A kezelést követő szaglási tesztben 4 különböző illatot (rózsa, körte, ecet és mentol) érzékelhettek növekvő koncentrációban.
A nátriumcitrát kezelésben részesülők mintegy egyharmadánál (azoknál, akiknek szagláskárosodását vírusfertőzés okozta) az adagolást követő 2 órában javult a szaglási képesség (a javulás a 30-60 perc közötti időtartamban volt legkifejezettebb). A betegek enyhe mellékhatásként orrfolyásról és viszketésről számoltak be. Thomas Hummel és munkatársai hasonló egy másik vizsgálatukban hasonló szaglásjavulást tapasztaltak nátriumcitrát hatására az egyéb fertőzés miatt szagláskárosodott betegeknél. A kutatók most hosszabb idejű és napi többszöri adagolás hatásait vizsgálják.
