A sztatin intolerancia gyakorisága
Egy új, több mint 4 millió felnőtt adatait tartalmazó meta-analízis szerint a sztatin-kezelésekkel szembeni intolerancia messze nem olyan gyakori, mint az a régebbi közleményekben szerepelt.
A sztatin-intolerancia gyakorisága széles határok között mozog, 2-3%-tól akár 50%-ig terjedhet, mivel a sztatin-intolerancia a különböző szakmai szervezetek eltérő módon definiálják. A National Lipid Association-ban (NLA), a(z) European Atherosclerosis Society (EAS), az International Lipid Expert Panel (ILEP) definícióit a napi orvosi gyakorlatban ezeket nagyon ritkán veszik figyelembe. Inkább az történik, hogy ha a sztatin kezelésben részesülő beteg izomfájdalmakról panaszkodik, vagy a szérum alanin aminotranszferáz szintje (ALT-szintje) emelkedett, akkor az orvos a legtöbb esetben azonnal leállítja a sztatin-kezelést – minden további vizsgálat nélkül. Mivel ez a gyógyszercsoportot igen kiterjedten és eredményesen használható a szívroham és a stroke kockázatának csökkentésére, az European Heart Journal-ban 2022. február 16-án megjelent - a Lipid and Blood Pressure Meta-Analysis Colaboration és a nemzetközi Lipid Expert Panel közreműködésével készült - tanulmány szerzői igyekeztek felmérni a sztatin intolerancia valódi prevalenciáját.
Ennek érdekében meta-analízisükben összesen 176 vizsgálat 4.143.517 beteg adatait értékelték: 112 randomizált, kontrollált vizsgálat volt, 64 vizsgálat pedig kohorsz felépítésű. A sztatin intolerancia összesített prevalenciája 9,1%-nak (95%CI 8,0% - 10,0%) felelt meg. Még alacsonyabbnak mutatkozott a prevalencia, amennyiben a diagnosztikus kritériumokat az NLA szerint (7,0%, 95% Cl 6,0%-8,0%), vagy az ILEP szerint (6,7%, 95%CI 5,0%-8,0%), illetőleg az EAS szerint (5,9%, 95%CI 4,0%-7,0%) határozták meg.
A sztatin intolerancia kockázatát leginkább a következők növelték: a női nem, a hypothyreoidizmus, a magas sztatin dózis, idősebb életkor, az antiarritmiás szerek egyidejű használata, illetve az obesistas. Az egyéb faktorok között a rassz (ázsiai, vagy afro-amerikai), a 2-es típusú diabetes, az alkoholizálás, valamint a krónikus máj- és vesebetegség szerepelt. Ez tehát arra utalt, hogy a betegek tüneteit nagyon gondosan kell értékelni: mindenekelőtt arról kell meggyőződni, hogy valóban a sztatinok okozták-e a panaszokat, másodsorban azt kell számításba venni, hogy a beteg panaszai nem amiatt jelentkeztek-e, hogy úgy gondolja, a sztatinszedés veszélyes lehet rá nézve, egyes vizsgálatok szerint akár a panaszok 50%-a is betudható a betegek ilyesfajta prekoncepciójának. A szerzők a Statin-Assocated Muscle Symptom Clinical Index (SAMS-CI) használatát javasolják annak megítélésére, hogy a beteg izom-tünetei vagy azok fokozódása sztatin-eredetűek-e vagy sem.
A sztatinokkal szembeni intolerancia a legtöbb esetben tehát túl van becsülve és túl van diagnosztizálva, hiszen a prevalencia mindössze 6% és 10% közé tehető. Ami azt jelenti, hogy a sztatin kezelésben részesülő betegek kb. 93%-ánál a kezelés hatásos, könnyen elviselhető, és nem merül fel gyógyszerbiztonságossági kérdés sem. „Az elmúlt évtizedek során beigazolódott, hogy a sztatinok életeket mentenek. A közölt meta-analízisben kimutatták, hogy a kockázatok és mellékhatások jóval enyhébbek, mint azt régebben gondolták, tehát nyugodjanak meg azok, akik a szívroham és a stroke kockázatának csökkentésére ezt a gyógyszer-csoportot javasolták” -kommentálta az eredményeket Sir Dr. Nilesh J. Samani, a British Heart Foundation orvosigazgatója.
Dr. Peter Sever (Imperial College London) azt hangsúlyozta: „nagyon fontos elmondani a betegeknek, hogy a gyakran emlegetett tünetek – mint az izomgörcsök, a fájdalom és a letargia – legtöbbször nem a gyógyszer kémiai tulajdonságaiból származnak, hanem pszichológiai eredetűek, de természetesen igen fontosak azok a valódi farmakológiai tünetek, amelyek befolyásolják az életminőséget.
Forrás:
Brooks M. Statin intolerance ’overestimated and overdiagnosed’. Medscape Medical News. February 16, 2022.
Bytyçi, Penson PE, Mikhalidis DP, et al. Prevalence of statin intolerance: a meta-.analysis. European Heart Journal. Published 16 February 2022. ehac015, https://doi.org/10.1093/eurheartj/ehac015