A tévé és az autó a fejlődő országokban is elhízást okoz
A számítógéphasználattal, tévénézéssel és autóközlekedéssel összefüggő ülő életmódot eddig a modern világ részeként tekintettük. Egy most megjelent felmérés szerint azonban e technikai vívmányok terjedése nyomán a szegényebb fejlődő országokban is terjed az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség.
A Journal of the Canadian Medical Association (CMAJ) című lapban a közelmúltban nyilvánosságra hozott közleményhez fűzött szerkesztőségi kommentárjában Kirsten Patrick, a CMAJ szerkesztője megjegyzi, hogy egyre több bizonyíték szól amellett, hogy a sok üléssel járó életmód rontja az egészségi állapotot, és a korai halálozás kockázati tényezőjének tekinthető. Az American Heart Association hetente legalább 5 napon legalább napi 30 perces fizikai aktivitást javasol, ám az irányelvek figyelmen kívül hagyják, milyen egészségi veszélyeket rejt, ha a fennmaradó idő nagy részében az illető viszont állandó ülő életmódot folytat.
Annak elemzésére, hogy az ülő életmóddal járó technikai vívmányok – például a televízió vagy az autó – miként befolyásolja a fizikai aktivitást, a kanadai Simon Frazer Egyeten Scott Lear professzor által vezetett kutatócsoportja nemzetközi felmérést végzett, melyben 17 országból több mint 150 ezer felnőttkorú személy adatait elemezték. Az országok között fejlett, közepesen fejlett és fejlődő államok egyaránt szerepeltek. A kutatók adatokat gyűjtöttek arra vonatkozóan, hogy a résztvevők mekkora hányada birtokolja a felsorolt technikai eszközöket, ezzel összefüggésben elemezték az étkezési szokásokat és a fizikai aktivitást. Azt találták, hogy a televízióval, autóval és számítógéppel rendelkezők csoportjában 400 százalékkal nagyobb volt az elhízás és 250 százalékkal nagyobb volt a cukorbetegség előfordulása. Abban a csoportban, ahol mindhárom eszköz rendelkezésre állt, a fizikai aktivitás 31 százalékkal csökkent, az ülő életmód 21 százalékkal emelkedett, és 9 centiméterrel nagyobb volt az átlagos derékkörfogat, szemben azokkal, akik a fenti három eszköz közül egyiket sem birtokolták. Érdekes megfigyelés volt, hogy a fenti összefüggés nem volt igaz a legfejlettebb országokra, ami azt jelzi, hogy a jelenség káros hatásai már korábban beálltak. Ezt bizonyítja az is, hogy éppen a legnagyobb jövedelmű országokban tapasztalták a legrosszabb arányokat a káros következmények arányát tekintve.
Lear professzor arra figyelmeztet, hogy a fejlődő országokban az elhízás és cukorbetegség előfordulásának meredek emelkedése várható: „Ahogyan egyre több modern technikai eszköz − televízió, autó, számítógép stb. − kerül be a kis és közepes jövedelmű országok háztartásaiba is, úgy az elhízás és cukorbetegség aránya is eléri majd a fejlett ipari országokban regisztrált szinteket. Ennek oka a sok üldögélés, a kevesebb fizikai aktivitás és a fokozott kalóriabevitel.”
Kirsten Patrick arra int, hogy „nem szabad megvárnunk, hogy véletlen besorolásos vizsgálatok is igazolják azt, ami ezek nélkül is nyilvánvaló („hogy az ejtőernyő életeket ment”), hanem máris zajos párbeszédet kell kezdenünk az ülő életmód veszélyeiről, illetve máris fel kell lépnünk a korai halálozás kockázati tényezői ellen”.
