A tüdő baktériumai
Az egészséges emberek tüdejébe folyamatosan baktériumok jutnak be a szájon át a külvilágból, ezek azonban csak ritkán, legyengült immunrendszer esetén okozhatnak betegséget.
A velünk élő mikroorganizmusok utóbbi évtizedbeli igen intenzív kutatása feltárta, hogy a légutakban, így a tüdőben is számos mikroorganizmus található. A DNS-analízissel azt is igazolták, hogy a hörgőváladékban, és más, bronchoszkópia során vett mintákban lévő baktériumok nem a bronchoszkóp bevezetése közben az alsó légútakba került szennyeződések.
A tüdő a maga elágazásaival a legnagyobb kapcsolódási felület az emberi test és a külvilág között. Az alsó légutak határterülete a 70 négyzetméter, 30-szor akkora, mint a bőrfelszín, és kétszer nagyobb, mint a bélfal területe.
A tüdőbe a belégzés során rendszeresen baktériumok jutnak be a külvilágból a nyál parányi cseppjeivel. A tüdőben kimutatott baktériumok fajspektruma nem a nyelőcsőben, hanem a szájban található flórának felel meg. Az aspiráció során folyamatosan kis mennyiségben bejutó baktériumok ép immunrendszer mellett csak ritkán okoznak betegséget.
Robert Dickson (University of Michigan, Ann Arbor) és munkatársai az mBio-ban megjelent vizsgálatukat 8 önkéntes bevonásával végezték, akiknek tüdejéből több mintát is vettek. A bronchoalveoláris lavage mellett hörgő kefebiopsziát is alkalmaztak (a kefebiopszia során egy apró, szennyeződéstől védett kefével vesznek a hörgőkből sejteket és váladékot). A minta molekuláris biológiai elemzése mellett összehasonlításul a résztvevők nyelőcsövéből és szájából származó mintákat is elemezték.
A kórokozókat a bakteriális DNS segítségével mutatták ki. A vizsgálatok eredményéből megállapítható, hogy az alsó légutakban talált mikrobák a szájból kellett, hogy oda kerüljenek – és nem a bronchoszkóp bevezetése során bejutott szennyeződések. Olyan speciális baktériumfajtákat nem találtak, amelyek csak a tüdőben, a szájban és a nyelőcsőben viszont nem fordulnak elő. A tüdőbe került mikrobák a bél- és bőrbaktériumokkal ellentétben nem tudnak szaporodni és tartósan megtelepedni. Ennek oka a kevés tápanyag, valamint hogy folyamatosan ki vannak téve az immunvédelemnek. Emiatt túlélési idejük igen rövid.
Az egészséges tüdő olyan, mint egy sziget, aminek populációját a bevándorlás és kivándorlás közötti egyensúly határozza meg, mondja Dickson. Ha ez az egyensúly megbomlik, bizonyos mikrobák hosszabb időre megtelepedhetnek a tüdőben, növelve a tüdőfertőzés vagy más tüdőbetegség kockázatát. A kutatók a jövőben azt szeretnék kideríteni, hogy a tüdőben előforduló baktériumpopuláció összetétele megváltozik-e egy légúti fertőzés során. érdekes kutatási téma az is, hogy az antibiotikumok és egyéb gyógyszerek hogyan befolyásolják a tüdőben található mikroorganizmusok fajspektrumát.
Forrás: Wissenschaft aktuell
