A vegán diéta fokozza a jódhiány kockázatát

A kizárólag növényi forrásokon alapuló étrendnek számos előnye van, adatok vannak például arra, hogy csökkenti bizonyos szívbetegségek, rosszindulatú daganatok és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Ugyanakkor egyre inkább bizonyíthatnak látszik, hogy vegán étrend mellett nem jutnak be kellő mennyiségben a szervezetbe azok a tápanyagok, melyek forrása elsősorban az állati eredetű táplálék. Ez utóbbiak közül a két legfontosabb a B12-vitamin és a jód.

A kobalaminnak is nevezett B12-vitamin alapvető szerepet játszik az idegek és a vörösvértestek működésében, valamint a DNS épségének fenntartásában. A megfelelő B12-vitamin-ellátottság elengedhetetlen a sejtek normális anyagcseréjéhez, hiányában zavart szenved az agy működése, fokozódik a kognitív zavar rizikója, anémia alakulhat ki. Ezen kívül összefüggés mutatkozott a vitaminhiány, illetve a depresszió, Alzheimer-kór, Parkinson-betegség és demencia között is.

A National Institutes of Health (NIH) adatai szerint egy átlagos felnőtt napi B12-vitamin-szükséglete 2,4 µg, melyhez főként húsokból, halakból, tejtermékekből és tojásból juthat az emberi szervezet. A Nutrient https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5622783/ című lapban nyilvánosságra hozott felmérés szerint vegán étrend mellett az 55 évesnél fiatalabb férfiak csaknem 70%-ánál, a nők több mint 80%-ánál áll fenn B12-vitamin-hiány.

A másik fontos tápanyag, aminek megfelelő mennyiségét növényi forrásokból nehezebb fedezni, a jód. A jód alapvetően fontos a pajzsmirigy hormontermeléséhez, ajánlott napi bevitele felnőttek számára 150 µg. A statisztikák szerint azonban a világ népességének körülbelül 38%-a jódhiányos. Jód nagyobb mennyiségben van a halakban, tojásban és tejtermékekben. A B12-vitamintól eltérően a jód egyes növényi eredetű táplálékokban is megtalálható, bár vegán étrend mellett még így is komoly nehézséget jelenthet a megfelelő jódbevitel biztosítása, illetve a jódhiány elkerülése. A jódhiány pajzsmirigy-működési zavarokhoz vezethet, terhességben károsan befolyásolhatja a kognitív működést, kisgyermekeknél pedig a kognitív fejlődés károsítása mellett fokozza a mentális elmaradás kockázatát is.

A vegán étrend számos hátránya ellenére egyre nagyobb népszerűségre tesz szert. Például egy 2017-ben nyilvánosságra hozott felmérés https://www.jneb.org/article/S1499-4046(17)30230-0/fulltext szerint míg az Egyesült Államok lakosságának 1,9%-a követett vegán étrendet 2002-ben, ez az arány tíz év alatt 18,8%-ra emelkedett. A világszerte észlelhető trendre adott válaszként indították el azt a vizsgálatot, melynek eredményeit a Deutsches Ärzteblatt https://www.aerzteblatt.de/int/archive/article/215079 című lapban publikálták.

A vizsgálatban összesen 52, 30 és 57 éves kor közötti berlini lakos vett részt, akik közül 36-an követtek vegán diétát, 36-an pedig növényi és állati táplálékokat egyaránt tartalmazó vegyes étrenden voltak. A kutatók vizelet- és vérmintákból határozták meg a vitaminok és ásványi anyagok szintjét a szervezetben. A 3 napos megfigyelés során a vegán diétán lévőknél alacsonyabb koleszterinszinteket mértek, mint a vegyes étrendet követőknél. A kizárólag növényi táplálékokat fogyasztók rost-, E-vitamin-, K-vitamin- és folát ellátottsága jobbnak bizonyult, mint a növényi és állati táplálékot egyaránt fogyasztóké. A vegán diétát követők ugyanakkor nem jutottak olyan mennyiségben B12-vitaminhoz, D-vitaminhoz és jódhoz, mint a „mindenevők”. A vegánok esetében alacsonyabb volt a B2-, B3-, E- és A-vitamin, valamint a szelenoprotein P és cink szintje is, míg a folát- és K1-vitamin-szintek tekintetében ők álltak jobban. A vegán étrenden lévők vizeletmintáiban alacsonyabb jód- és kalciumértékeket mértek.

Meglepő megfigyelés volt, hogy a B12-vitamin-elégtelenséget nem észlelték a vegánok csoportjában. A kutatók ezt annak tulajdonítják, hogy „a vegánok többsége tisztában van azzal, hogy kizárólag növényi táplálék fogyasztása esetén fennáll a B12-vitamin-hiány veszélye, és ezt étrendkiegészítők szedésével pótolják. Valóban épp a B12-vitamin messze a legszélesebb körben szedett étendkiegészítő”.

A másik érdekes megállapítás az volt, hogy mindkét csoport jódszintje alacsony volt, bár a vegánok csoportjában kétségkívül nagyobb volt a jódhiányos személyek aránya. A jódszint a vegánok mindössze 8%-ánál érte el a normáltartomány alsó hatását, míg a vegyes étrenden lévők 25%-ánál.

A szerzők vizsgálatuk gyengéjeként említik, hogy a vizsgálati csoportot úgynevezett „kényelmi populáció” alkotta, azaz olyan személyeket választottak be, akiket minden nehézség nélkül elértek, mert válaszoltak a részvételi felhívásra. A beválasztás ezen módja nem zárja ki torzítás lehetőségét. A másik hátrány a vizsgálati csoport kis létszáma, a 27 fős részvételi szám ugyanis aligha alkalmas Németország népességének reprezentálására.