Amerikai orvosok és boldogság
Az alábbi felmérés szerint az Egyesült Államok orvosainak legalább fele boldognak vallja magát, és 40%-nál többüknek megfelelő az önbizalma, míg korábban arról olvashattunk, hogy e szakma képviselői követik el a legtöbb öngyilkosságot.
A „Medscape Életmód és Boldogság 2019” felmérésben (Medscape Lifestyle & Happiness Report 2019) 15.069, az Egyesült Államokban 29 különféle szakmában dolgozó orvost interjúvoltak meg. A kutatók az adatokat 2018. július 27. és október 16. között gyűjtötték, a felmérés hibahatára 95% CI szintnél +/- 0,80% volt. Az arányok nem tartalmaznak törteket, így nem mindig kapunk 100%-os eredményt. A válaszadók 62%-a férfi, 38%-a nő volt, túlnyomó többségük a 40 és 64 éves korosztályból: 40-44 éves 11%, 45-49 éves 13%, 50-54 éves 14%, 55-59 éves 16%, 60-64 éves 15%, és néhány fiatalabb, illetve idősebb orvos. A 29 szakma képviselői közül legtöbben családorvosok (13%), gyermekgyógyászok (10%), belgyógyászok (9%), aneszteziológusok (8%) voltak, a többi szakma mindössze 1-3%-kal szerepelt.
A mindennapos kihívások ellenére az orvosok többsége változatlanul élvezi a munkáját és tartalmas életet él. A felmérés egyik fő célja az volt, hogy képet kapjanak arról, mennyire boldogok az orvosok. A 2018-as felméréshez képest valamivel (50%-ról 52%-ra) javult a munkán kívüli életben a "nagyon boldog" és az "extrémen boldog" orvosok aránya, viszont a válaszadók 3%-a extrém mértekben boldogtalannak, 6%-a pedig boldogtalannak érzi magát a munkán kívüli életben.
Arra kérdésre, hogy a munka után, a mindennapi életben boldognak érzik-e magukat, az egyes szakma képviselői a következő arányban adtak igenlő válaszokat: reumatológusok 65%-ban, a fül-orr-gégészek 60%-ban, a diabetológusok és endokrinológusok 59%-ban, a gyermekgyógyászok 58%-ban, az általános sebészek 57%-ban, a családorvosok 52%-ban, a belgyógyászok 49%-ban és végül a kardiológusok és patológusok 47-47%-ban, az infektológusok 46%-ban és a neurológusok csak 45%-ban. Ez különbözik a tavalyi felmérés eredményeitől, ahol a négy legboldogabb szakma az allergológus, a dermatológus, a sürgősségi orvos és a szemész volt.
A „nagyon csekély” és „csekély” önbizalom mindkét nem képviselőinél azonos arányban fordult elő, , és csak nagyon kevés orvos vallott önbizalom hiányról. „Átlagos” önbizalom a nők 44%-ára, a férfiak 32%-ára volt jellemző, de az „erős" önbizalom már inkább férfi sajátosság (43% vs 35%), csakúgy, mint a „nagyon erős" önbizalom ( 18% vs 11% volt a férfiak és nők aránya), vagyis, mint az várható volt, a férfiak jóval biztosabbak önmagukban.
Prof. Dr. Carol A. Bernstein neurológus és pszichiáter (New York Unuiversity School of Medicine/NYU Langone Health) elmondta, hogy bár a nők és férfiak kb. azonos arányban kerülnek be az orvosi egyetemekre, de a férfiak gyakrabban képzik tovább magukat és gyakrabban lépnek előbbre a karrierjükben. Ennek általános kulturális és ugyanakkor orvosi szokásokon alapuló oka is van. „Az a benyomásunk, hogy a nők gyakrabban bizonytalanok önmagukban, és sokszor nincs elég önbizalmuk, magabiztosságuk a küzdelmekhez.” (A szerzők nem említik, hogy a szakmai előmenetelben észlelhető női hátrány egyik oka, hogy a nők a gyermekszülés-nevelés okán is jóval nagyobb terhet vállalnak a családi életből, a szerk.)
Az önbizalom mértéke a plasztikai sebészek 73%-ának, az urológusok 68%- ának, a szemészek 67%- ának, az általános sebészek 63%- ának, a nőgyógyászok 55%- ának, a gyermekgyógyászok 53%- ának, a családorvosok 51%- ának, és legvégül az onkológusok 48%- ának, az infektológusok 47%- ának esetében volt legalább megfelelő. Mindössze az orvosok 4%-a válaszolta azt, hogy a foglalkozásuk negatívan befolyásolja az önbizalmukat, a válaszadók 80%-a pedig azt vallotta, hogy az orvosi foglalkozás „pozitívan”, vagy „nagyon pozitívan” hat az önbizalomra (54% plusz 26%).
Az orvosok 70%-a hetente 1-10 órát, 23%-a hetente 11-20 órát tölt a képernyő előtt, az internetet böngészve, és csak néhány százalékuk használja ennél többet a számítógépét. (Ez kevesebb, mint az amerikai átlag, ami 24 óra/hét). Orvosi munkája, hivatása érdekében heti 1-10 órát ül a gépe előtt a megkérdezettek 76%-a, heti 11-20 órát 14%-uk, 21-30 órát a 4%-uk, ennél többet azonban csak néhányan.
A válaszadó orvosok többnyire párkapcsolatban élnek: 81%-uk házasságban, 4%-uk házasságon kívüli, tartós párkapcsolatban, 7%-uk szingli, 6%-uk elvált, 1%-uk özvegy, 1%-uk pedig nem kívánt válaszolni. A házasságban élők 52%-a "nagyon jónak", 32% "jónak" tartja kapcsolatát, 12%-uk pedig "rendben lévőnek", ezek a válaszarányok mindkét nemben megegyeztek. Boldog házasságról számolt be az orr-fül-gégészek 67%-a, a plasztikai sebészek és az urológusok 64%-a. A pszichiáterek házasságainak mindössze 45%-a volt boldognak nevezhető. Az orvosok 18%-a orvossal kötött házasságot, 27%-a nem orvos egészségügyi dolgozóval, 55% egyéb foglalkozásúval él.
A legtöbb (70%) orvos vallásos, 24% nem hívő, 6% nem kívánt a kérdésre válaszolni, miközben 2015-ben 80% vallotta vallásosnak magát. Az orvosok 43%-a évente 3-4 hétre megy szabadságra, 34%-uk 2 hétnél rövidebb időre, 6%-uk kevesebb mint 1 hétre kapcsolódik ki. A nem orvos amerikai állampolgárok átlagban 17 napot nyaralnak. A saját tulajdonban lévő autók sorrendje a következő: Toyota (20%), Honda (16%), BMW (10%), Ford (10%), Lexus (9%), Mercedes (9%), Subaru (8%), Chevrolet, Audi, Acura, Jeep, Nissan, GMC, Volvo, Infiniti, Volkswagen, Mazda, Hyundai, Dodge, Cadillac, Kia, Lincoln. Feltűnően kevés az amerikai kocsik aránya.
Az amerikai orvosok csaknem fele (47%) egyáltalán nem iszik alkoholt, vagy csak 1 italt fogyaszt hetente, csak 8%-uk fogyaszt heti legalább 7 egység (legalább napi 1 egység) alkoholos italt. 49%-uk figyel a testsúlyára, 32%-uk tartja a súlyát. Az orvosok 58%-a hetente többször edz.
