Különbségek az amerikai orvosok fizetésében
Egy felmérés szerint az amerikai orvosnők jövedelme átlagosan 20%-kal alacsonyabb, mint férfi kollegáiké.
Az American College of Physicians (ACP) legújabb felmérése szerint a belgyógyász orvosnők átlagosan évi 50 000 USD-vel kevesebbet keresnek (jövedelmük átlagosan évi 250 000 USD helyett évi 200 000), mint a szakképzettségben, alkalmazásban, életmódban hozzájuk hasonló kollégáik.
Az Annals of Internal Medicine 2018. augusztus 7.-i számában megjelent tanulmányban 374 teljes munkaidőben dolgozó belgyógyász adatait értékelték, és az látszott, hogy a nők minden kategóriában kevesebbet keresnek, mint a férfiak. A különbség általános belgyógyászoknál évi 29 000 dollár, kórháziaknál évi 38 000 dollár és a különféle specialistáknál évi 45 000 dollár.
A Medscape az idén már foglalkoztak a női és férfi családorvosok és belgyógyászok jövedelmi különbségeivel , a múlt héten pedig szemlézte a Merritt-Hawkins beszámolót, mely szerint az összes szakmát figyelembe véve az USA Maryland államában a férfi orvosok kb. 50%-kal többet keresnek, mint a nők.
Az ACP által készített felmérés szerint a nemek közötti különbség egyre nő az életkorral, de nem különbözik jelentősen az orvosok származása szerint. Legnagyobb a különbség a saját privát praxisokban (70 000 dollár/év), a legkisebb különbség (30 000 dollár/év) az állami szférában. A beteggel közvetlenül érintkező orvosoknál évente 37 500 dollárral magasabb a férfiak jövedelme, az adminisztratív munkakörökben ez a különbség nagyobb, mégpedig 52 500 dollár/év. A saját tulajdonukban dolgozó orvosoknál 72 500 dollár/év, az alkalmazott orvosoknál 43 000 dollár/év a nemek közötti különbség a férfiak javára, ami egyben arra is utal, hogy ha nők dolgoznak a saját tulajdonukban, akkor kevesebbet fizetnek maguknak, mint a férfiak. A felmérés szerint úgy tűnik, hogy a jövedelmek aszerint is különböznek, hogy az orvos élettársa mennyit dolgozik: a jövedelmek különbsége 50 000 dollár/év, ha az élettárs teljes munkaidőben dolgozik, és csak 20 000/év, ha csak részmunkaidőben vállal állást.
Dr. Milda Saunders (University of Chicago Medical Center in Illinois) és Dr. Barbara Turner (University of Southern California in Los Angeles) a tanulmányhoz fűzött kommentárjukban kijelentik, hogy „az egyenlő munkáért egyenlő bért” elv érvényesítése minden fronton régen esedékes lenne. Az egyenlő munkáért egyenlő bért egy törvény, melytől a munkaadó eltérhet a produktívabb munkavállaló javára. Saunders és Turner doktornők sürgetik, hogy az olyan szervezetek, mint pl. az ACP és az American Medical Association, tegyenek lépéseket a jövedelmek átláthatóságára.
Ugyanakkor kulturális-szociális szinten is változásokra van szükség, a nőknek is joguk van arra, hogy felemelhessék szavukat a magasabb jövedelemért, az előléptetésekért, és a karrier egyéb lehetőségeiért.
A vizsgálat során az ACP tagjainak csak mintegy 1%-át kérdezték meg, és 56,3%-ban érkeztek válaszok, a megkérdezett minta országosan reprezentatívnak tekinthető, bár a vizsgálat nem vette figyelembe a szakmában eltöltött éveket és a napi munkaidőt.
Forrás:
2. Annals of Internal Medicine
