Bizonyítékokon alapuló diabetológia

Nephropathia diabetica kialakulása nyomán a cukorbetegek kardiovaszkuláris morbiditása és mortalitása számottevően megnő, a cukorbetegség tényéből adódó kockázatnövekedés a nephropathia folytán még markánsabb lesz. A 2-es típusú cukorbetegséghez társuló kardiovaszkuláris események veszélye sztatin adásával jelentősen csökkenthető. Kérdéses azonban, hogy a renális szövődmény előrehaladott stádiumában igazolható- e a sztatinok egyébként már dokumentált előnyös hatása, s hogy ekkor is biztonságos-e a sztatinkezelés. E kérdések megválaszolását tűzte ki célul a 4D (Deutsche Diabetes Dialyse Studie) vizsgálat.
A 4D vizsgálatban napi 20 mg atorvastatin hatékonyan csökkentette az LDL-koleszterin értékét. A kezelés biztonságos volt, érdemi mellékhatás nem mutatkozott. Ennek ellenére az adott betegcsoportban (fenntartó dialíziskezelésben részesülő, 2-es típusú diabetesben szenvedők körében) az atorvastatinnal nem lehetett az elsődleges klinikai végpont statisztikailag értékelhető csökkenését elérni. A vizsgálat fontos tanulsága, hogy az előrehaladott veseszövődményben szenvedő cukorbetegek sztatinkezelése már nem eredményez értékelhető kardiovaszkuláris kockázatcsökkenést, s nincs befolyással a mortalitás alakulására. E betegcsoportban sokkal korábban, a veseszövődmény végstádiuma előtt kell kiaknázni a sztatinkezelésben rejlő előnyöket.