BMD és posztmenopauzális csigolyatörés

A csigolyatörés, különösen a többszörös csigolyatörés veszélyezteti a beteg önellátását, növeli a morbiditást, a mortalitást és egy újabb törés bekövetkezésének kockázatát. Az enyhébb fokú csigolyatörések azonban sok esetben észrevétlenek maradnak, és sokszor csak később, egy Röntgen-vizsgálat során kerülnek kimutatásra. A klinikai tüneteket nem okozó csigolyatörések felismerése azért nagyon fontos, mert el kell dönteni, hogy elkezdjünk-e valamiféle gyógyszeres kezelést (rendszerint biszfoszfonátokat) a további, klinikai tüneteket is okozó törések kockázatának csökkentésére. A kezelés indítása különösen a fiatalabb betegeknél igényel alapos megfontolást, hiszen a biszfoszfonátokkal, vagy egyéb antirezorpciós gyógyszerekkel végzett kezelések elhúzódó adagolás esetén pl. atípusos combcsonttörést vagy  mandibula oszteonekrózist is okozhatnak.

Dr. Caterina Trevisan (University of Padova) és munkatársai az egyetem oszteoporózis szakrendelésen megjelent olyan 1132, átlagosan 64 éves posztmenopauzális nőt vizsgáltak, akik eddig még semmilyen oszteoporózis elleni gyógyszert nem kaptak. Minden betegnél  DEXA (dual-energy X-ray absorptiometry, kettős energiájú röntgensugár elnyelődés) vizsgálatot végeztek, és meghatározták a csontok ásványianyag tartalmát (BMD), és a lumbális 1-4 (L1-L4) csigolyák, valamint a teljes femur T-score-ját (a mért értéknek a csúcscsonttömegtől való eltérését jelző értéket).

Kompressziós csigolyatörésnek (fragility fracture) azt tekintették, ha az oldalirányú Rtg-felvételen a csigolyatest magassága legalább 20%-kal csökkent, a csigolyatest ellapult. A vizsgált betegek 28,2%-ában észleltek ilyen korábbi törést, a 60 év alattiaknál 15%-ban, a 71 év fölöttieknél 44,1%-ban (P<0,0001). Az esetek csaknem 83%-át korábban nem is diagnosztizálták. A törés nélküli esetek (n=813), az egyetlen töréssel rendelkező esetek (n=208), illetve a kettő vagy több töréssel rendelkező esetek (n=111) lumbális BMD-je nem különbözött egymástól. Kizárólag a betegek életkora és a femur BMD-je mutatott szignifikáns összefüggést a csigolyák ismert vagy nem ismert töréseivel.

A kutatók megjegyezték, hogy sem a jelenleg érvényes olasz guideline-ok, sem az International Society of Clinical Densitometry ajánlásai szerint a betegek jelentős részénél – különösen a 60 év alattiaknál – normál esetben nem végeznek gerinc Rtg felvételt, és a jelenlegi irányelvek nem egységesek a gerincoszlop vizsgálatára ajánlott képalkotási eljárások tekintetében. Az új megfigyelések talán segíthetnek a megoldásban.

Dr. Kristine E. Ensrud (University of Minnesota, Minneapolis) független szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy az olasz vizsgálat csak a nők egy szűk populációjára terjedt ki, azokra, akik az oszteoporózis diagnózisa és kezelése miatt az illető szakrendelésre kerültek, ilyen módon nem képviselték a teljes posztmenopauzális női népességet. Ensrud doktornő szerint „a vizsgált nőbetegek 71%-ánál az egyedüli BMD vizsgálat alapján is indokolt volt az oszteoporózis gyógyszeres kezelésének megindítása, tehát valószínűleg a további Röntgen-vizsgálatok alapján nem kellene sokkal nagyobb arányban a gyógyszeres kezeléseket elrendelni, mint amiket már kizárólag a BMD vizsgálat eredménye alapján is megkezdtek.”  

Forrás:

1. Reuters Health Information

2. Bone