A megfelelő edzés javítja a csontsűrűséget

Amerikai kutatók szerint egy speciális edzéssel normalizálható az alacsony csontsűrűség, és csökken az oszteoporózis kockázata. Azt is megállapították, hogy e folyamatban a csontanyagcsere mely neurotranszmitterei játszanak szerepet. A 12 hónapig tartó edzés alatt a tesztszemélyek vérmintáiban megemelkedett a csontképződést stimuláló növekedési faktor szintje, és ezzel egyidőben a csökkent a csontok lebontását elősegítő jeladó fehérje, a szklerosztin  szintje. A Blood című szaklapban megjelent publikáció szerint a speciálisan a csontok terhelését célzó rendszeres fizikai gyakorlatok, és a megfelelő táplálkozás csökkentheti a csonttörések kockázatát. Az olyan sporttevékenységek, mint az úszás vagy kerékpározás, kedvező hatással vannak a szívre és a vérkeringésre, de a csontnövekedést nem stimulálják.

A rendszeres testedzés nem csak az elhízást akadályozhatja meg, hanem a szívbetegségek és a diabétesz kialakulását is. A csontok egészségének megóvásához azonban speciális gyakorlatokra van szükség. Pamela Hinton (University of Missouri, Columbia) és kutatócsoportja kimutatta, hogy a heti két-három alkalommal végzett erőnléti vagy ugróedzések már néhány hónap után növelik az alacsony csontsűrűséget. A vérminták elemzése bizonyítékokat szolgáltatott ennek a gyógyító folyamatnak a mechanizmusára. Köztudott, hogy az ismételt fizikai megterhelés csonttömeg előállítására és megerősítésére ösztönzi a csontsejteket. Ez a csontszövet felépítését és lebontását szabályozó neurotranszmitterek kibocsátásán keresztül valósul meg. Ez többek között hatással van az IGF-1 növekedési faktor, a szklerosztin fehérje és a mellékpajzsmirigy-hormon termelésére.

Az említett tanulmányban 38 (25 és 60 év közötti) férfi vett részt, akik gerincében és a medencecsontjában alacsony csontsűrűséget mértek. A férfiakat két csoportba osztották. Az egyik csoport heti háromszor egy vagy két lábon különböző ugrásokat végzett. Az ugrások számát edzésenként fokozatosan 40-ről 100-ra emelték. A másik csoport heti kétszer vett részt olyan erőnléti edzésen, ami elsősorban a csípőt és a gerincet terhelte meg. A gyakorlatok guggolásból, súlyemelésből és evezésből álltak. Minden résztvevő kalcium- és D-vitamin szükségletüket fedező gyógyszereket kapott. A hat hónap múlva elvégzett csontsűrűség-mérések mindenkinél javulást mutattak, és az értékek a tanulmány végéig magas szinten maradtak. Az ugrásokat végző csoportnál a szklerosztin-szint 4,5 százalékkal, az erőnléti csoportnál 9,5 százalékkal csökkent. Az IGF-1 szintje mindkét csoportban körülbelül 26 százalékkal emelkedett. A mellékpajzsmirigy-hormon koncentrációja a vizsgálat ideje alatt nem változott.

A kutatók szerint nyilvánvaló, hogy a csontsejtek a fizikai megterhelés hatására kevesebb szklerosztin és több IGF-1 termeléssel reagálnak. Ez felerősíti a csontépítő oszteoblasztok aktivitását, és ezzel egyidőben gátolja a csontok lebontását végző oszteoklasztok működését a csontszövetben. Amennyiben speciális táplálkozással, vagy bizonyos hatóanyagokkal sikerülne az IGF-1 termelést is fokozni, a csontsűrűség normalizálódását az edzések során még jobban gyorsítani lehetne.

Forrás: Wissenschaft aktuell