Drónok szállíthatják a vakcinákat a fejlődő országokban

A drónokkal történő szállítás révén ezek az országok költségmegtakarítás mellett is növelhetik az oltottak arányát – emeli ki a Johns Hopkins Bloomberg School of Public Health és a Pittsburgh Supercomputing Center közös kutatása.

A költségmegtakarítás abból ered, hogy a drónok gyorsabban és olcsóbban képesek elszállítani a vakcinákat a felhasználás helyszínére, mint a földi szállítóeszközök, melyek mozgását sokszor a nem megfelelő utak, az üzemanyag- és fenntartási költségek is nehezítik – írják a Vaccine című lapban megjelent közlemény szerzői.

„Számos fejlődő országban állandó problémát jelent, hogy az életmentő vakcina eljusson a fertőzésekkel összefüggő súlyos betegségek és halálozás által veszélyeztetett populációhoz – hangsúlyozza a közlemény rangidős szerzője, dr. Bruce Y. Lee, a Bloomberg School docense, a kutatást koordináló International Vaccine Access Center igazgatója. − Nem elég ezeket a vakcinákat előállítani, azoknak el is kell jutniuk azokhoz az emberekhez, akiknek szükségük van rájuk. Éppen ezért sürgetően fontos új, költséghatékony szállítási módok megtalálása.”

A fejletlen és közepesen fejlett országokba érkező vakcinát rendszerint földi szállítóeszköz segítségével juttatják el a rendeltetési helyére, 2−4 tárolási pont közbeiktatásával, míg megérkezik abba az egészségügyi intézménybe, ahol sor kerül a beadására. A vakcinát többségét a beadásig hűtve kell tárolni. A rutin immunizációs programoknak az oltóanyagok árán túli költségei 2010 és 2020 között várhatóan 80 százalékkal emelkednek, melynek több mint egyharmadát a szállítási lánccal kapcsolatos kiadások teszik ki. A szállítási folyamat nem megfelelő volta esetén előfordulhat, hogy a vakcina egyáltalán nem jut el azokhoz, akik rászorulnának.

Ezzel egyidőben az utóbbi években mind szélesebb körben elterjedtek az ember nélküli drónok, mivel ezek nehezen megközelíthető pontok elérésére is bevethetők, csökkentik az élőmunkával összefüggő költségeket és átvehetik a hagyományos légi közlekedési eszközök helyét.

Most nyilvánosságra hozott vizsgálatukban Lee és munkatársai HERMES számítógépes modellt szerkesztettek a hagyományos földi alapú transzportrendszerek szimulálására (teherautók, motorkerékpárok és tömegközlekedés kombinációja), és ezt ember nélküli drónokkal hasonlították össze az immunizációs programokhoz szükséges vakcinák rendeltetési helyére juttatásában.

A számítógépes szimuláció eredményei azt mutatták, hogy kismértékben javítható a vakcinák elérhetősége (a populáció 94 százaléka helyett 96 százaléka jut oltóanyaghoz), ha drónokkal viszik az oltóanyagot a végállomásra. Ennél is fontosabb azonban, hogy jelentős, körülbelül 20 százalékos költségmegtakarítás érhető el akkor, ha a drón legalább 0,4 liter vakcinát szállít (ezek a drónok akár 1,5 liter szállítására is alkalmasak). Amennyiben nincsenek késések a repülésben, és egy-egy drón fedélzetére 1,5 liternyi vakcinát rakodnak, akkor egy-egy repülés kicsit kevesebb mint 9 dollárba kerül, az éves infrastrukturális és egyéb költségek összességében 60000 dollárt tesznek ki, mely még mindig költségmegtakarítást jelent. Ezzel összehasonlításban elemezték a földi vakcinaszállítással végzett immunizációs programok körülményeit Mozambikban, mellyel a célpopuláció 94 százalékát sikerült elérni. Ugyanakkor megjegyzik, hogy számos olyan ország van, ahol földi szállítással a rászorulók mindössze kevesebb mint 60 százalékát tudták elérni.

„Jelenleg sok olyan pontja van a Földnek, ahová a földi szállítás nem megvalósítható vagy nem biztonságos – mondja a vizsgálat vezetője. – Feltételezve, hogy a drónok megbízhatóak, képesek megtenni a szükséges számú utat, és működésüket tapasztalt operátorok irányítják, úgy olcsóbb vakcinaszállítást biztosíthatnak, különösen a távol eső területekre. Különösen nagy szerepük lehet olyan esetekben, amikor bizonyos vakcinákból a vártnál nagyobb igény mutatkozik, ami gyors pótlást tesz szükségessé.”

A szerzők ugyanakkor megjegyzik, hogy mostani megállapításaik számítógépes szimuláción alapulnak, ezért az eredményeket és számításokat a való élet körülményei között is meg kell erősíteni. A drónnal történő szállítás során több speciális körülményre is tekintettel kell lenni, különösen fontos a szakképzett személyzet biztosítása, ami a fejlődő világban nehézségekbe ütközhet; hatékonyabb együttműködést kell kialakítani a vakcinát szállító és fogadó személyzet tagjai között; illetve elengedhetetlen a megfelelően biztonságos csomagolás.

A drónokat jelenleg is tesztelik Virginia vidéki régióiban, valamint Bhutanban és Pápua-Új-Guineában. A UNICEF Malawiban azt vizsgálja, hogy a drónok miként használhatók laboratóriumi minták továbbítására, Tanzániában pedig arra történnek erőfeszítések, hogy a drónokat bevonják a vérkészítmények és életmentő gyógyszerek szállításába.